A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1939-1940
Észt képzőművészeti kiállítás
Ha Észtország mai területének a határain belül ke essük az igazi észt képzőművészet legrégibb és legelső nyomait a szó szoros értelmében észt, azaz nemzeti szempontból, akkor a további kutatásokig meg kell elégednünk azokkal az adatokkal, amelyek mostani értesüléseink szerint a XIX. sz. első felébe nyúlnak vissza. A legelső észt képzőművészek, akik magukat észteknek is tudták, és észt tárgykörben mozogtak, Johann Köler <1824—1899) és Karl Ludvig Maibach (1833—1886) voltak. Művészeti képzettségét mindkettő a cári Szentpétervár híres művészeti akadémiáján nyerte. Az első magastechnikájú iskolá'á al a klasszikus reálizmus követője, és elmélyedő festőku'túrája miatt az orosz arisztokrata körök és az exkluzívabb társadalmi rétegek keresett, reprezentatív mesterei közé tartozott. Észt művészettörténeti szempontból Kölert mint az első észt származású művészt kell tekinteni, aki észt szemmel is kezelte alkotásainak ésit témavilágát. Egész sereg kiváló portré és idegen tájkép mellett Köler nagyszámú munkájának a témája Észtországból, az észt tájakból és az észt mitológiából való. A másik műrész, Maibach, aki főként tájképfestő, akárcsak Köler is, az akadémikus festészet képviselője, azonban ecsetje alól egész sor romantikusízű észt zsánerkép került ki tájképei mellett. A most említett két festőművésszel egyéniség és iskola s:enpontjából szellemi rokonságba hozható két egykorú szobrászművész Amandus H. Adamson (1855—1929) és August Ludv'g Weizenberg (1837—1921), akik, mint az észt nemzeti ébredés előharcosai fontos szerepet töltenek be az észtség mult századi kultúrális történetében. Weizenberg művészi fejlődésének legelső benyomásait szintén a szentpétervári akadémián nyerte, továbbá hosszú olaszországi tartózkodása során, ezért érezhető nála anynyira a tiszta klasszikus formák kedvelése és a mű külső szépségére való törekvés. Szobrászati alkotásai, melyek újklasszikai stílusban ókori és észt mitológiai témákat, továbbá idealizált történeti személyeket ábrázolnak, leginkább gyengéd, tiszta és naiv szépségükkel hatnak a szemlélőre. Teljesen másjellegű Adamson művészete, aki a francia kíaszszikus-reálizmus követőjeként magas fokon álló ííto:ti technikáJ8