A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1937-1938

Szepesi művészek a XIX-XX. században. A Szepesi Szövetség képzőművészeti kiállítása

Forberger Madlén, a Szepesség templomainak, misztikus fényben csillogó szárnyas oltárainak a hódolója. A szepesi templomok interieurjeit kedveli a lőcsei Vitéz Mátyás is, míg a Tátra bérceinek és a festői városkák patinás érdekességeinek, úgy, mint régebben, ma is vannak nagy számmal lelkes rajongói, úgy a Szepességen élő, mint a honvággyal haza-hazajáró szepesi festők között. A legújabb művészeti irányzatok közül a neoklasszicizmus követői Medveczky Jenő és Kiss Viktor. A festészet mellett a szobrászat terén is voltak a Szepességinek neves fiai. A Szepesolasziban született Böhm József Dániel (1794—1865) Czauczikkal való ismeretsége révén lett cseresznyemagokat faragcsáló lőcsei boltossegédből a bécsi akadémia növendékévé s később az ottani vésnöki akadémia igazgatójává. Marschalkó János (1819—1877), a lánchídi oroszlánok szobrásza is lőcsei születésű, de szüleinek lőcsei síremlékén kívül nincs alkotása a szülőföldjén. A XIX. század egyetlen jelentősebb, ma már elpusztított szobrát, a lőcsei Honvédemléket Faragó József (1821—1895) mintázta, aki az 50-es években számos arcképrajzot, vízfestményt is alkotott a Szepességen. A Szepesség legkiválóbb szobrásztehetsége Szepesváralja szülötte: Lux Elek, az elismert szobrásztanár, akiről e rövid sorokban, amelyek különben sem akarják méltatás jellegét felölteni s csak áttekintető tájékoztatást kívánnak nyújtani, mint a kiállítás főszervezőjéről, nem akarok bővebben szólani. A kiállítás szobrászati anyaga minden szónál ékesebben beszél. K. E.