A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1936

Dán hivatalos reprezentatív képzőművészeti kiállítás katalógusa

művei tehát az előbbiekben kifejtett megvilágitásban szemlélhetők. A kiállítás általában oly művészek válogatott munkáit mutatja be, akiknek főtevékenysége az elmúlt félszázadra esik. * Az 1880-as években Dániában, némi francia befolyás következtében naturalisztikus irányzat alakult ki ; ezt a stádiumot a kiállításunkon Ancher Michael és Anna, Ring L. A. Hammershöj Vilh. és Paulsen Julius képviseli. Mindezeknél a finoman kidolgozott figurális elem műveiknek fontos részét alkotta meg a tájképtéren is. Ancher és Ring az egyszerű nép keretében keresték tárgyaikat, de mig Ancher a skágeni halászokat heroizálta, addig Ring a kis paraszt nyugalmas és öntudatos életéről festett józan és élethű képeket. Ring képeiből sokat tanulhat a külföldi Dániáról, a belföldiek azonban képeinek magas művészi értékét a vonalhatás finomságában és a szinek kifejlődött használatában találják meg. Ancher Michael felesége, Ancher Anna Skagenben született. Ennek a házaspárnak és a kiállításon nem szereplő Kröyernek művészete tette híressé Jüttland északi csúcsát, Dániának ma egyik legkeresettebb fürdőhelyét. Ezekkel a naturalistákkal közvetlen kapcsolatban volt Skovgaard Joakim ; de ő, ha egy templom falainak díszítéséről volt szó, tudatosan átcsapott a motívumok dekoratív leegyszerűsítésére. Főmunkái a viborgi székesegyház freskói és a lundi székesegyház Apsismozaikja. Skovgaard művét hű segítőtársa, Larsen Stevns folytatja, aki a színezésben, egész a legújabb időkig egyre szabadabb és merészebb lesz, Andersen H. C. odensei emlékcsarnokának freskói a legjelentősebb munkái. Nielsen Einar szintén Skovgaard irányzatát folytatja, de inkább a naturalizmus felé hajlik. A kiállítás résztvevői között Willumsen az egyetlen az idősebb nemzedék tagjai közül, aki fiatal korában alaposan megismerkedett a francia művészettel. Az 1888—94 évek legnagyobb részét Franciaországban töltötte. Bretagneban Gauguinnel, majd később a fiatal Matisseal találkozott. Kifejezésében a francia művészetnél hevesebb. Meg nem szűnő nyugtalanság és szabadságvágy állandóan ujabb és ujabb utazásra hajszolja és keze alól