A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1935

Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete

Hosszú hallgatás után ismér szót kér a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete, hogy bemutassa az utolsó 3—4 évben készített műveinek egy részét. Az évekig való tartozkodó visszavonultság azonban nem jelentett tétlenséget és minél kevesebbet beszéltet magáról a művész, annál serényebben folyik a munkája otthon a műterem zavartalan csendjében. Ez a néhány évi visszavonultság azonban csak a hazai kiállításra vonatkozik, de a külföldön változatlan, sőt még fokozottabb igyekezettel láttunk hozzá, hogy ismertessük a magyar grafika legjobb termékeit és jóleső érzéssel jelenthetjük, hogy a magyar művészek alkotásait a legtávolabbi oszágokban is értékelték és szerették. Ha azt látjuk, hogy az amerikai Egyesült Államok nagy városaiban, ahol 20 nemzet állított ki egy-egy nemzetközi grafikai kiállításon, mennyire nagyra értékelték és becsülték a magyarok műveit, akkor büszkén vallhatjuk, hogy ezek az alkotások olyanok figyelmét is felhívták, akik eddig a magyar művészetről csak nagyon keveset tudtak. Utolsó budapesti kiállításunk óta, mely 1931-ben volt a Nemzeti Szalonban, igen sokszor szerepeltünk a külföldön. Philadelphiában 1931-ben, később Los Angelesben, 1932-ben Chicagóban, a következő évben Clevelandban, majd ismét Chicagóban vettünk részt egy-egy nagy nemzetközi kiállításon, ahol sok dicsérő elismerést arattunk. A sajtó mindenütt egyik vagy a másik magyar művész munkáját dicsérte és számtalanszor érdemesnek találták egy magyar művész rézkarcát a hivatalos katalógusban reprodukálni. Európában 1934-ben Hágában, Amsterdamban majd Malmőben és Kopenhágában rendeztünk önálló magyar grafikai kiállítást. Azután Oslóban és Lwowban mutattuk be 300 darabból álló grafikai műveinket. A látogató közönség száma és az ujságbirálatok méltányló elismerése mind bizonyítéka annak, hogy az európai nyugati nemzetek