A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1933-1934

Holland representativ grafikai kiállítás (19-20. század)

gyakran szélesen megkomponált képein (gátak, rakpartok, nagy folyók). Kicsi, humoros alakjaival, amelyeket kis jelenetekben külön is ábrázol. A fekete nála is aránylag kevés helyet foglal el a fehér mellett. 1905. W. Oepts. Népjeleneteket ábrázoló képein a feketefehér elemet egyformán osztja el. Meglátásait könnyed humorral, globálisan kezelt formaadással, kellemes kompozíció keretében tárja elénk. 1885. P. Wiegman elsősorban festő. Nála a fekete szín dominál, formakezelése szabadabb, közönyösebb a vonalak iránt, inkább síkokat ad. Monumentális képei beosztásukban pompásak. 1899. Jan Franken a speciális fametszőkhöz számítható. Jellegzetesen illusztratív tehetség, de nála az önálló vonalvezetés nagy szerepet játszik. Formája teljesen világos s bár saját típusai vannak (uccai lányok, munkások, kispolgárok) munkája elsősorban realisztikus marad. Néhány kiváló arcképet metszett, számos könyvgrafikát készített. A. Van der Vossen erősebben stilizál, kifejezetten dekorativebb tehetség. Szépek kedélyes humoru népies képei. Egyes groningeni festők erősen a német exoreszszionizmus befolvása alatt állanak (Schmidt Rottluff, Heckel, Otto Mueller). Müveik máig inkább ígéretek, mint beteljesedések. 1896. I. Dijkstra tiszta tehnikájával talán jelentékenyebb grafikus, mint fametsző. 1890. Jordens és 18^3. Wiegers tipikusabb fametszők. A kaotikus forma megsemmisüléséig stilizálnak. Eekmann és Alma épp ily nagy szabadsággal kezelik a formát, bár belső értékét értékelik. 1889. M. Eekman metsz és litografál, de a fametszetet előnyben részesíti. Hosszú oárisi tartózkodása alatt az ,,

Ecole de Paris' modorát sajátította el. Művein meglátszik, hogy sok modern művész, de különösen Chagal munkáját tanulmányozta. Formában inkább a bensőségesebb expresszióra törekszik, mint annak természetrajzoló visszaadására. Ugy a méreteket, mint a perspektívát elhanyagolja. Olyan elemek, amelyeknek összességükben egy eszmét, vagv egy érzést kell kifejteniök, a művész esztétikai szempontjainak önkénye szerint kerülnek a műlapra. ,,A nyomorék" és a „Haláltánc" c. műlapjai a legjelentékenyebb modern hollandi fametszetek közé tartoznak, 20