A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1933-1934

Magyar képírók kiállítása

. . , Megbocsáthatatlan mulasztási köve­tünk el, ha nem hagyjuk szóhoz jutni Keletázsia művészi géniuszát, mely művé­szeinkben és közönségünkben a termékeny intuíciók egész seregét keltheti öntudatra. „Művészet" Felvirtczi Takács Zoltán 7915. Nincsen emberi elgondolás, emberi foglalkozás, ame­lyik büntetlenül kivonhatja magát a kor uj foglalkozásai alól. Az utolsó évtized művészeti élete a legszenvedélye­sebb küzdelmeket, legellentétesebb eltolódásokat mutatja, amikor uj iránykitüzések, uj művészeti fölfogás megterem­tésén vajúdik. Eme gyökeres társadalmi, gazdasági moz­galmakkal kapcsolatos forrongás sokféle indítékaiból mind­inkább kiemelkedni látszik egy tisztultabb önmagunkra is­merés vágya. Magunkra ismerés, amelyen keresztül vég­eredményében az egyetemes emberi értékeléshez kell jut­nunk. Tisztázódott fajiságunk felismert értékei csakis az egyetemes emberi kultura előrevitelét szolgálhatják. Ha van fajta, nép, nemzetség Európában, akinek ezt ma minden vonalon ki kell hangsúlyozni, — ugy a magyar az. Ezt várja tőlünk Nyugat is — amikor ismétlődő vélemény­nyilvánításait halljuk — különösen a képzőművészet terén. „Szeretnénk látni azt a haladó magyar művészetet, amelyről nem lehet általában Nyugatot fölismerni, hanem valami, ami teljesen magyar." Ez hozott bennünket össze a kiállítás keretében. Művészeti hitvallásunk, a Napkelet felől érkezett magyar lélek tisztelete, melynek mélyén keleti szinek, összhangok, vonalritmusok élnek. Munkásságunkon keresztül Napkelet fényeit akarjuk álmodni, teljes művészi szabadsággal, A magunk életét akarjuk élni. Mindannyian tisztában vagyunk, minden művészeti irányelfogultság felett, hogy a magyar művelődéstörténet folyamán mit köszönhetünk Nyugat példaadásának, tanítá­sának . Elfogulatlanul állunk a művészélet minden uj és

Next

/
Thumbnails
Contents