A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1932

Az első magyar representativ csendélet kiállítás katalógusa

képein a dekorativ elem szinte csendéletszerii bravúros jelenséggé avanzsálódott. Ám ha a csendéletfestés igazi ideje és hazáját a 16. és 17. században a hollandok, a flamandok és részben a németeknél keressük is, mégis, bár ritkább esetben jelentős megnyilatkozásokat tapasztalunk a 15. és 16. század nagy olasz mestereinél is. Ilyen kiválóan komponált csendéleti rész van Philippo Lippi „Heródes ebédjén" a pratoi dómban, nem szólva Lionardo da Vinci uíolsó vacsorájáról. A spanyol művészetben mindenütt jelentős szerepe volt a csendélet alkalmazásának, ha nemis annyira önálló, lezárt formákban. Goya, Velasquez képein a staffage-szerü csendéleti rész mindig figyelmet keltő tényező, bár a tájképnek mégis inkább alárendelik a csendéletet, Velasquez „Krisztus Mártha házában" cimü hires képén ennek a párviadalnak legeklatánsabb példáját látjuk, amely már szinte a kompozíció rovására megyen. A franciák úttörő modern mestereinél a csendéletről alig esett szó, csak Chardin vegyitett itt-ott képeibe ilyen elemeket, annál bravurosobban nyilatkozott azonban meg a legjobb modern franciák művészetében, hogy ne szóljunk másról, mint Gaugín és Cézanneról. A német legmodernebb művészeti törekvésekben is elég nagy elem a dekoratívra hajlamos csendéletfestés, és ahogy Holbein sein tudott annak idején emancipálódni a csendélet témamagyarázó szükségességétől. ugy a legjobb német piktúra is seg'tőtársat keres mondanivalóinál a festészetben. Ne gondoljunk itt másra csak a Lovis Corinth monumentális művészetére. Ugyanez áll a norvég Eduard Munch kompozícióira, amelyeknél a csendéleti témakör mindig hangsúlyozott. A csendéletfestés tehát úgy a legrégibb időkben, mint mostan is mindig nagyon hálás foglalkozása volt a festéssel foglalkozóknak. A derűs szinekben pompázó virágképek, a lukullusi élvezeteket igérő gyümölcsök és egyebek ábrázolatait a régi időkben és napjainkban is szívesen fogadta a mecénás a maga otthonába. És ahogy innen van az egész világon elterjedt nagy népszerűsége, épugy ez okozta prezstizsének leromlását is. Az a jelenség, — hogy a párisi nagy Salon hatezret mindig meghaladó műtárgyai között ezernél több csendélet szerepel és hogy az egyébként a háború óta mindig vegyes nivóju Salon felvonulásokon a leggyöngébb részt a csendéletek képezték és