A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1931

A Magyar Képzőművésznők Egyesülete Uj Csoportjának műveiből álló 73. csoportkiállitás katalógusa: Bartoniek Anna, Endresz Alice, Hranitzky Ilona, Muzsnai Kampis Margit, Kiss Vilma, Lóránt Erzsébet, futásfalvi Márton Piroska, Szuly Angela művei

Aki messziről jön — keresztül a terméketlen, kopár, szikes síkságon — ahol semmi nincs — sem élet, sem fejlődés, — és messziről látja a hegyen épült várost — zárkozottan, bástyákkal övezetten ivekkel és tornyokkal magasbanyulóan megvilágítva az életet adó nap örök sugaraival — oda akar jutni. Aztán messziről látja a kanyarodó, széles embertömeggel megrakott utat, amely a hegyen épült városhoz vezet. Az embertömeg ellepte, egymást taszigálva, gyűrve tiporva egymásba kapaszkodva előre jut és visszatántorodik, kimerül, elhull — a meredéllyel nem bir és csak egykettő válik ki a szörnyű kiizködő gomolyból kifeszített mellel tör előre és bebocsátást kér — aki messziről látja ezt a küzdelmet az elkerüli ezt az utat, — az fejszét fog és nekimegy az irdatlan vadon erdőnek — amely közte és a hegyen épült város között — mint egy áttörhetetlen és megvivhatatlan akadály, mint egy legyőzhetetlen rém áll. Fejszét fog és vágja az erdőn át az uj ösvényt vérző lábakkal és könnyes szemekkel — fáradozva, lemondva, nélkülözve de megy előre. Minden sóhajtással legyőzött egy-egy akadályt, minden lépéssel közelebb ért a célhoz. Lesznek akik szánják, — lesznek akik nevetik, a legtöbben meg nem értik. O — semmit nem bán és nem fél csak az emésztő és lüktető és erőt parancsoló tüz lángolását érzi a lelkében — azt a második énjét, amely szellemalakban huzza és kényszeríti megjárni a magaelészabta sorsot emelt fejjel és ragyogó ábrázattal. Akármilyen fárasztó lesz járni azon az újonnan vágott ösvényen, az a fáradság édes leend, mert az az