A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1929

„KÉVE” Művészegyesület 20. kiállítása

Beszámoló a négyszázadik kiállítás alkalmából. , Ha a jubilálásra megvan az akarat, nem nehéz hozzá alkalmakat keresni és talalni. Minden jubilánsnak van születési, névnapi évfordulója, minden ünnepelt járt iskolába, legalább is az elemibe. Ha pe­dig véletlenül az ünnepelt művész, akkor az ecset felvételétől a gyűjteményes kiál­lítás rendezéséig, az ünnepélyek egész skáláját ünnepelheti meg". A mi boldogult alelnökünk, Feszty Árpád, ezekkel a szavakkal kezdett szabadkozni az ünneplés ellen, ami­kor a gyűjteményes kiállításának sikere alkal­mából tartott banketten ugyancsak néhai Molnár Victor a kormány nevében felköszöntötte az igazi magyar tör­téneti és zsánerfestőt, az utolsó bohémet, a „fejedelmet' . Ez a beszéd jut eszembe, amikor a mi négyszázadik kiállításunk elérkeztével — úgy érzem — össze kell fog­lalnom és le kell a nyilvánosság előtt szögeznem, ho­gyan jutottunk el ilyen hamar a négyszázadik kiállítás­hoz? — egy olyan tekintélyes számhoz, mint amelyet sem itthon, sem pedig a külföldön semmiféle művészeti társaság fel nem mutathat. Ne tekintse tehát senkisem jubileumnak a mi négy­százas kiállítási fordulónkat, hanem csak száraz beszá­molónak arról, hogy mi motiválta a különféle vezetősé­geket a négyszáz kiállítás megrendezésénél és hogy miket is csináltunk 1894. december hónapjától kezdve, amikor a József-körúti Baross-kávéház fölött lévő, rosszul vilá­25

Next

/
Thumbnails
Contents