A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1927

Basch Árpád, Basch Mihály, Szentgyörgyi István gyűjteményes kiállítása

így tehát — mikor magamról irok, — csak azokra a tényekre szorítkozhatok, amelyek egy jó részét már megírtam az én első gyűjteményes kiállításomkor. Megírtam, hogy és mily fiatalon kezdettem meg pályámat, miket, kiket és már mennyit festettem ; különböző elismeréseket működésemért. Kiállításaimról itt és a külföldön és hogy vettek tőlem képeket — mely utóbbi tényért sohasem tudtam megharagudni. Arckép és egyéb dolgaim mellett, ezúttal nagyobb számban azokat a festményeket állítottam ki, melyeket tulajdonkép igazán csak magamnak festettem. Feljegyzéseim ezek a „természetről" készülő képeimhez. Ha e képek méretben tán kicsinyek is, de vigaszom, hogy azok közvetlen a természet után és azok impressziói alatt készültek és igy töredekében mégis csak monumentális ábrázolása annak a kosmosnak, mely mint ilyen tulajdonkép maga is a legtökéletesebb műalkotás, melyben még a látszólagos nemszép is csak szépségében olvadhat fel Ezek a feljegyzéseim a természetről, különböző időkben készültek és három évtized munkája van képviselve bennök. * Könnyebb a feladatom amikor nem a magam dolgairól, hanem Szentgyörgyi István-ról kell beszélnem. Már csak azérí is, mert ideálom az ő művészete. 0 az Arivé művészek között s azon kevesek közé tartozik, kiknek alapja az abszolút tudás és erre a tudásra van felépítve az ő művészi meglátása, elképzelése, fantáziája és minden ami az embert igaz és alkotó művésszé teszi. Merezskovszkij és más még régibb irók állítása az a különbeni tény, hogy a művész önmagát adia vissza műveiben. „A legsemmimondóbb arcot az igaz művész örökbecsű mű-