A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1926
Egyházművészeti kiállítás
vonalra kell emelni a színek és formák iránt való érzék kiművelését. Egyházi művészetet csak igazi művészekkel lehet fejleszteni a magasztos rendeltetéshez méltóan. Mintha a világháború rettentő katasztró* fája felrázta volna a katholikus közszellemet az anyagiasságba merült tespedésből. Mindé* nütt a világon, miként nálunk is, hatalmas arányokban nyilvánul meg a vallásos együtt* érzés és a katholikus hagyományokhoz híven, új virágzásnak biztató jelenségeit tünteti fel az egyházi művészet is. Németországban a beuroni bencések festő* iskolája már egy fél század óta törekszik Fra Angelico átszellemült művészetét s az ős* keresztény mozaikok ünnepélyes merevségét továbbfejleszteni, anélkül, hogy általánosabb hatást gyakorolna. Nagyobb térhódításra számíthat Francia* országban két kiváló festő, Maurice Denis és George Desvalliéres, kik 1920*ban egyház* művészeti iskolát szerveztek, nem elméleti, akadémikus tanításra, hanem a középkori cé* hek és műhelyek példája szerint, kiváló épí* tészekkel, szobrászokkal, ötvösökkel és dí* szítő kézmüvesekkel társulva, elvállalják templomok építését és teljes felszerelését, hogy ezzel felszabadítsák az egvházművésze* tet a rideg üzleti szellem gátló hatása alól. Azonkívül mind Németországban, mind pedig Franciaországban katholikus egyház* művészeti egyesületek fejtenek ki néhány év óta fokozott mérvű, széleskörű tevékenysé* get s a kiállításaikról megjelent, díszesen illusztrált művek nagy és biztató eredmé* nyékről tanúskodnak. De a katholikus egyház és a művészet szö* vétkezésének nagy jelentőségére, az egyház* művészet felvirágoztatásának új korszakára Rómából árad mindenfelé a régi nagy hagyó* mányok tanulságaiból merített iránytadó vilá* gosság. Már az új egyházi törvénykönyv szigorúan körülírt rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy templomot építeni vagy helyreállítani, képeket vagy szobrokat templomokban el* helyezni és díszítési, javítási munkákat vé* geztetni csak akkor szabad, ha az egyház* megye főpásztora azt írásban megengedi, aki* nek egyúttal elismert műértők meghallgatásá* val gondoskodnia kell arról, hogy a keresz* tény hagyománynak megfelelő formák és a művészet követelményei a szentelt helyhez illően érvényesüljenek. Ezzel már a törvénv teljes védelmében ré* szesül az egyházi művészet. De hogy az a valóságban, a gyakorlati életben is gazdagon gyümölcsöző eredményekre vezessen, arról gondoskodnak XI. Pius pápa legújabb kor* szakias intézkedései. Célkitűzését abban foglalta össze, hogy „a kereszténységnek századokon át felhalmozott műkincsei gondos és hozzáértő őrzés alatt legyenek s a műemlékek helyreállítása, új templomok építése, azok szerelvényeinek be* szerzése az egyház nagv hagyományait kö* vesse". Ennek fokozottabb mérvű biztosítására szükségesnek jelezte, hogy a szemináriumok* ban a művészettörténet tanítására nagyobb súlvt kell vetni. ,.Az egyházi férfiaknak, anél* kül, hogy a hivatásos művészek és műértők közreműködését nélkülözhetnék, mégis ele* gendő művészeti kultúrával és a művészi szépség iránt való kiművelt fogékonysággal kell bírniok, hogy kellően értékelhessék a reá* juk bízott egyházi tárgyakat s új építkezések* nél és beszerzéseknél kellően eligazodni tud* janak." Az egyházművészeti ismeretek tudományos színvonalú terjesztésének legfőbb vezetését a Szent Atya a saját hatáskörének tartotta fenn s nagy áldozattal létesítette az idén az örökvárosban a keresztény archeológiai inté* zetet. melynek európai hírű, tudós tanárait 10
