A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1926

Az első Budapesten rendezett lengyel representativ grafikai kiállítás

Pankiewicz és Wyczotkowski termé" kenysége ezen a téren rendkívüli nagy. A francia impresszionisták tanítványa Pankiewicz, az első lengyel festő, aki a krakkói Nemzeti Muzeumban őrzött „Őrület", ma már nem élő alkotójával, Podkowinskivel együtt az 1890-ik évben a lengyel festőművészet uj korszakát kezdte, midőn a grafikába az impresszionista érzékenységet és a technika tökéletességét behozta. Mint igazi impresszionista a legérdekesebb motívumokat a kolorisztikus képeihez a tájképből merítette; témáihoz hü maradt a grafikában is és különös előszeretettel rajzolt olasz, francia és lengyel tájképeket. Az impresszionista elméletek teljesen elhanyagolták az alapeszmét, figyelmen kívül hagyták a klasszicizmus régi elveit, amely nagy vásznat, nagy témát és nagy technikát követelt. Egyetlen-egy jelszavuk volt: „Fesd, amit akarsz, csak vigyázz, hogy jól fessél. Pankiewicz becses tehát nekünk, főleg technikájának értékei, formájának tökéletessége és a nyugati ember mély kulturája miatt, ki egyformán jó hírnévnek örvend, ugy Lengyel-, mint Franciaországban is, ahol nagyszámú hive és tanítványa van. Ezzel szemben sikerült Wyczotkowskinak összeegyeztetnie az impresszionizmust a lengyel művészet faji ösztönével, Kiváló tehetségű karcoló, amellett pedig elsőrendű kolorista, ki egy egész festőgenerációt képezett ki. Hazai művészetnek szentelte magát és neki köszönhető az, hogy a lengyel művészet jellemző sajátszerűségét megtartotta és nem merült el korunk nemzetközi kedvteléseinek áradatában. Wyczotkowszky litográfiái gyűjteményei : Wawel, Varsó, Krakkó, Lublin, Gdansk, Ukrajna, Légiók, nemcsak Lengyelország és a lengyel élet egy részét mutatják, hanem tisztán festőművészeti természetüknél fogva dokumentálják a lengyel impresszionisták művészi fölfogásait, akik a „lart pour 1'art" jelszónak dacára is meg tudták őrizni faji függetlenségüket. Ugyanezen szempontból birálandók meg Wyczotkovski azon litográfiái művei, melyek erdőket, virágokat, fákat, szántóföldeket ábrázolnak, ahol a művész hangulata a forma tökéletes szinthézisével vetekedik, amely a véső néhány vonásával vissza tudja adni a tárgy jellemző vonásait és festői kifejezését. Wyczotkowskiéhoz hasonló irányelvek találhatók Jabtczynski Félixnél, ki regényíró, mathematikus s egyúttal saját grafikai rendszer feltalálója volt. Jabtczynski és Stankiewicz Zsófia művészetüket a lengyel városok építészetének szentelték, keresvén a régi zugutcákban és épületekben nemcsak a kor patináit és a kolorisztikus motívumokat, hanem főleg a saját művészi hangulataik realizálását. A művészi irányzatokon kivül áll Siedleczki Ferenc. Egyedül áll s nincsenek