A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925
A „Szövetség” 2-ik kiállításának katalógusa, 1925. április
A magyar művészet A Szövetséd képző- és iparművészek társaságának a Nemzeti Szalonban levő nagysikerű kiállításán ma megjelent a kormányzó, József királyi herceg és közéletünk sok kiválósága, hogy a kiállítás alapos megtekintése után meghallgassák Medgyaszay István, a jeles épitőmüvész előadását a magyar művészetről. Medgyaszay István eleinte a magyar művészet fejlődésének történeti hátterét ismertette. Az emberi művelődés legelső nyomait a szumir kulturában vázolta. A tudomány megállapítása szerint a szumir nép turáni eredetű volt. Műveltségűket évezredek során Babilónia, Egyiptom, Görögország, Kóma és egész Európa átvette. Ennek az ősi művelődésnek másik utja az, amelyet Ázsia népei később és közvetlenül származtattak át Európába. A szumir rokon turáni törzsek közül Kr. e. 1770-bon alakult a hun birodalom. A velük rokon magyarság öt őshazán keresztül tartó vándorlásaiban A.ttila nyomdokain foglalta el mai hazáját. Az évezredes vándorlás alatt Indiát, Kínát és Ázsia nyugati törzseit érintve, azok kulturáját rénzben felvette, részben azokra volt hatással. Ezeknek az évezredes emlékeknek népünk lelkületében szunnyadó álma az, amelyből a magyar népköltészet, a magyar dal, a magyar díszítő- és képzőművészetek formakincse népünk alkotásaiban felcsillan. Ennek a turáni művészetnek közös jellemvonása « puszta életének évezredes emlékeiből vezethető le. A magyar képzőművészet kialakulására az Árpádházi királyok és Mátyás király óta nem volt oly hata'mas mecénásunk, mint Európa boldogabb országainak. Csak a mult század elején tünt föl József nádor, aki a budai szépítő bizottság ólén megértéssel, áldozattal ész szeretettel újjávarázsolta a magyar fővárost .Az ő szellemének örökségébe lépett József főherceg is. Az előadás második részében a művészetnek a ma élő emberhez való viszonyáról szólt Medgyaszay, utalt arra, hogy a mi korunk emberének életében az anyagiasságnak sokkal több fontosalkotás tehát mindezeknek a köröknek a teljes átélése által sztiloiik meg. Csak igy lehet a. művészet elö művészet, csak igy felelhet meg a hivatásának, hogy az élet mély igazságait és titkát megsejtetve, az egyéni és nemzeti küzdelmekben az életörömöt, az életerőt, a lelkesedést fokocza és a kedélyt elmélyítse. Igy aztán . annak mélységes világábau a csalódás:és a fájdalom is elmerülhessen. Az előkelő hallgatóság nagy figyelemmel és tetszéssel kisérte az érdekes, mély megállapitásu előadást és az elő adót melegen ünnepelte. j Í * (A Szövetség kiállításának megnyi. tása.) A Nemzeti Szalonban vasárnap nyilt meg a nagy közönség számára a Szövetség társaság második kiállítása. ^ A kiállítást a kultuszminiszter képviseletében Marjay ödön miniszteri tanácsos nyitotta meg, ki meleg szavakkal mél' tatta a társaság komoly felkészülését, A kiállítást József Ferenc főherceg és neje * Pia Mónika főhercegasszony is megte- ; kintették, akiket Déry Béla igazga,tó fo- i gadott. A kiállításon kiosztásra került j két székesfővárosi díj közül az egyiket ű Boruth Andor nyerte, Favágó tót cimü képével, a másikat Brüll Aladár Gyér•i mekarckép cimü képével. A kiállítás, mely iránt a müvásárló közönség is igen I érdeklődik, e hó 29-én zárul. »Szövc'cség« második kiállítása. Vasárnap nyílik meg a Nemzeti Szálán termeiben a ' ; második kiállítása. Festők, szobrászok és ;szele a társaság tagjai, akik meglehetősen gazó művészi törekvést, irányt és tehetséget álnak. Elnökük, Horozi János, három gipszvesz részt a színes és változatos kollekció>ly azonban semmi újat, különösebben megn hoz. Becsületes festők becsületes képei, a nevek szinto mindént megmondanak: BarDS, Boruth Andor, Brüll Aladár, Éder Gyula, »'s Ödön, Győrffy István, Kacziány Aladár, János, Maróthi Major Jenő, Merész Gyula, i Béla ée Rakssányi Dezső. Nem régiek, de íjak. Nem kifogásolhatók, de nem is ielkery korán elhunyt fiatal festő, Lipóth Ferenc, oratív érzékre valló temperái, olajfestmécementmárvány dolgai egészítik ki a kiállídgyaszay István néhány nagyobbszabású L akvarelljével együtt. Külön vitrinben fogolyét Tarján Oszkár iparművész stílusos ^^ulacsai és bopbonniére-jei. (—io)
