A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925
A „Szövetség” 2-ik kiállításának katalógusa, 1925. április
alkotás tehát mindezeknek a köröknek J} ma&yar művészet a teljes átélé se aitai születik meg. C >' 7 Csak igy lehet a. művészet clö művéA Szövetség képző- és iparművészek Szet, csak igy felelhet meg a hivatásatársaságának a Nemzeti Szalonban D ak, hogy az élőt mély igazságait éa levő nagysikerű kiállitásán ma meg- titkát megsejtetve, az egyéni és nemzeti f jelent a kormányzó, József királyi her- küzdelmekben az életörömöt, az élet- '' ceg és közéletünk sok kiválósága, hogy ©rőt, a lelkesedést fokozza és a kedélyt a kiállitás alapos megtekintése után I elmélyitse. így aztán. annak mélységes meghallgassák Medgyaszay István, alvilágában a csalódás íés a fájdalom is ? jeles épitőmüvész előadását a magyar j elmerülhessen. művészetről. I Az előkelő hallgatóság nagy figyeMedgyaszay István eleinte a magyar lemmel és tetszéssel kisérte az érdekea, művészet fejlődésének történeti hátte- mély megállapitásu előadást és az elő § rét ismertette. Az emberi művelődés adót melegen ünnepelte. /• legelső nyomait a szumir kuliurában vázolta. A tudomány megállapitása szerint a szumir nép turáni eredetű 11 volt. Műveltségűket évezredek során . . (A Szöv e\ séR ki áii it ásáuak megnyi. Babilónia, Egyiptom, Görögország, I tása.) A Nemzeti Szalonban vasárnap Róma és egész Európa átvette. Ennek f I nyilt meg a nagy közönség számára a az ősi művelődésnek másik utja az, I Szövetség társaság második kiállítása. , , I A kiamtast a kultuszminiszter képviseamelyet Aafta népei később es kozvet- letébp n ^ minigzter i lenül származtattak at Europaba. A I nyitotta meg, ki meleg szavakkal mélszumir rokon turáni törzsek közül | I tatta a társaság komoly felkészülését. A Kr c 1770-bcn alakult a hun biroda- H kiállítást József Ferenc főherceg és neje ft^cfttnv & ^ m Pia Monik a főhercegasszony is megtepünk lelkületében szunnyadó álma az, í I kintették, akiket Déry Béla igazgató foamelyböl a magyar népköltészet, a I gadott. A kiállításon kiosztásra került magyar dal, a magyar diszitő- és 'Ej ké t székesfővárosi dij közül az egyiket . , , , . - j- i i l Boruth Andor nyerte, Favágó tót eimü kepzomuveszetek formakincse népünk . . . . „-„•, t ó -T, », J - A , , , „ x . I kepével, a masikat Brull Aladár Gyéralko.tasa.ban felcsillan. Ennek a turáni gr m ekarckép cimü képével. A kiállítás, művészetnek közös jellemvonása a J mely iránt a müvásárló közönség is igen puszta életének évezredes emlékeiből j érdeklődik, e hó 29-én zárul, vezethető le. . WHHMMBMi^B'S^^^^^®^^^®®^ ~ jjje A magyar képzőművészet kialakulá- ^\Szövétség* második kiállítása. Vasárnap | sára az Árpádházi királyok és Mátyás Ülik meg a Nemzeti Szálán termeiben a j király óta nem volt oly hatalmas me- ^ásodik kiállítása. Festők, szobrászok és I cenásunk. mint Európa boldogabb or- ** \ a társaság tagjai, akik meglehetősen I szágainak. Ct-ak a mult század elején , 5 művészi törekvést, irányt és tehetséget tűnt föl József nádor, aki a budai szé- ? e .'ak. Elnökük, Horozi János, három gipsz- I - TCS Z részt a színes és változatos kollekció- II ban, amely azonban semmi újat, különösebben meg- 9 lépőt nem hoz. Becsületes festők becsületes képei. I Alattuk a nevek szinte mindent megmondanak: Bar- 1 kász Lajos, Boruth Andor, fírüll Aladár, Éder Gyula, I Edvi Illés Ödön, Györffy István, Kacziány Aladár, a Kampis János, Maróthi Major Jenő, Merész Gyula, ;l Moldován Béla é«s Rak-ssányi Dezső. Nem régiek, de |H nem is újak. Nem kifogásolhatók, de nem is ielke- jal 6ítők. Egy korán elhunyt fiatal festő, Lipóth Ferenc, |H erős dekoratív érzékre valló temperái, olajfestmé- !H nyei és cementmárvány dolgai egészítik ki a kiállí- jgs tást, Medgyaszay István néhány nagyobbszabású I | ^ttégzeti akvarelljével együtt. Külön vitrinben fog- | Tarján Oszkár iparművész stílusos . W / > N^ulacsai és bopbonniére-jei. (—io)
