A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925

Zutt R. A., 1925. október

kenység szokott élni a hiszékeny fogyasztóval szemben s ame­lyek legtöbbször nem is annyira rosszakaratból erednek, mint inkább hozzá nem értésből és tájékozatlanságból. Fejlettebb izlés nem iűrheti rrieg fának gipszben való elgondolását, bronz­nak festett fából való utánzását, betonnak alkalmazását ott, a hol a szerkezet a masszív kőanyagot követeli meg. S hamégis a tervező művészek közölt is akad nem egy, aki vét e szabályok ellen, ez a tény a művészeti nevelés ellen emel vádat, mert mesterekként felszabadít szobrászokat, akik képtelenek agyag­ban elgondolt műveiket sajátkezűleg márványban megvalósí­tani. vagv tervező művészeket, akiknek kezében soha nem volt kőműves vakoló-lapátja,'asztalos gyalujavagy kovács kalapácsa. Zuttnak ezt a felfogását rövid tömörséggel ismerteti egyik híve, mikor azt írja, hogy a neissei iskola küzd minden ha­zugság ellen, nem dolgozik látszatra és a kivitelnél kiküszöböl minden hamis utánzatot; szolgálatába állit minden technikai ujitást — amennyiben munkássága keretébe vág — és a gyárak gépeiben tökéletesített formájú munkaeszközt, szerszámot lát. lizzel a technikai felkészültséggel indult útjára Zutt, hogy Morrisékés a praerafaeliták lelki tanítványaként híveket toboroz­zon annak a törekvésnek, amely az egyszerű kispolgári és mun­káslakások ezreibe akarja belevarázsolni az igazi művészetből áradó derűt és lelki békét. A városok lakója ma többnyire ki van szolgáltatva a gyárak lélek nélkül való tömegprodukciójának. A kapitalista rendszer támasztotta versengés a minőség rová­sára a mennyiség korlátlan fokozására serkenti a gyárost. Ki­számithatatlan lehet tehát szociális hatásában is ez az irány­zat, amelyik kézzel foghatóan bebizonyítja, hogy a tömegcik­keket a költségek fokozása nélkül is lehet a művészeti köve­telményeknek megfelelően előállítani­És alig hogy 1912-ben Zutt megkezdte munkásságát az Iparművészeti Iskola műhelyében, sorjában megjelentek a pia­con azok a művészi apróságok, amelyek mind egy-egy baná­lis, bazáráru ellen hirdettek élet-halál harcot. A háború meg­próbáltatásának éveiből jól emlékezhetünk Ízléses vasgyűrű­jére, vagy ezernyi emlékérmére és kis plakettjére. De hogy közben időt talált egy-egy mestermunka elvégzésére is, azt a bíboros hercegprímás megrendelte koronázó kehely, az egri érsek részére készített ralliumszelence, vagy a kereskedelmi és iparkamaráknak IV. .Károly királyhoz intézett hódolófelira­tát tartalmazó ezüstszekrénykéje bizonyítja legjobban. Félreismerték Zutt hivatását és sok keserű pillanatot okoz­tak neki azok, akik szellemének idegenségétől magyar művé­szetünk faji zamatosságát féltették. Zutt őserejű, becsületes meggyőződéstől hevített tehetségére a lenditőkerék szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents