A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925

Abel Pann gyűjteményes kiállításának katalógusa, 1925. máricus

Miben rejlik Abel Pann nagy sikereinek titka ? Azt hiszem, épen az emiitett három állomásban. Ha Abel Pann egyenesen Litvániából került volna ki Palesztinába, talán érthető faji elfogultság vezette volna ecsetjét, mikor ősei földjén, ősei könyvéből, a bibliából merit inspirációt. Tiz-tizenkét esztendő a párisi művészélet olvasztó-kemencéjében épen elegendő, hogy egyetemessé izzék az alkotó erő és általános emberivé tisztuljon a mi igaz művészi érték. És Abel Pann megalkotta az ő képbibliáját Jeruzsálemben, ahol a biblia prófétái, a világbéke első álmodói is univerzálisan szóltak az egész emberiséghez. Abel Pann kép-bibliája az egyetemes ember bibliája. A történet, a mese, a legenda csak alkalom az emberi érzés, az emberi tragikum kifejezésére. „Ádám és Éva" két szenvedélybe korbácsolt szomorú ember. Kiűzetésüknél nem látni se Istent, se angyalt, se villogó kardot, se lebegő kerubot, csak kutyájuk kullog halkan a bolyongó bús boldogtalanok után. Az Istenségnek teljes testtelensége és láthatatlansága, a régi ohsz és német mesterek antropomorphismusával szemben, a gyermekkorban magába szivott hagyományos felfogás mélyében gyökeredzik. „Az Ur Adám orrába leheli az élet lelkét" — de csak a fényt, az égből aláömlő világosságot látjuk és az egész nem csodának, hanem inkább az ifjú erő sugaras öntudatraébredésének hat. „Éva teremtése" — Ádám oldalából, a sóvárgó férfi szivéből fölszálló tüzes vizió- „Kain" a földet turó ember, aki mégis a teremtés büszke középpontjának érzi magát. A patriarchák a renesszansz egyházi pózainak fenséges páthoszából kivetkőzve, mint hús- és vérből való emberek jelennek meg, akik feleséget, gyermeket becéznek és siratnak és oly közel állanak hozzánk, mintha csak ma látnók őket Mamré ligetében vagy a filiszteusok földjén. Ábrahám nem lengeti kését a germán mesterek hősi gesztusával, hanem mint kétségbeesett apa csókolja az oltáron fekvó Izsákot. „Abel temetése", az emberi halandóság első gyászindulója, „Dinah" a bukott nő szivbemarkoló tragédiája és „Jubal" az első lantos, a holdas éj örök szépségének muzsikáló himnusza. 8