A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925

A Szinyei Merse Pál Társaság által díjazott művészek kiállításának tárgymutatója, 1925. március

Díjazott Szinyeistók kiállítása a Nemzeti Szalonban # .eredményekben gazdag őt ssztendo — az el-sö 5t — íánüásáfc jelzi a Szinyei Mer se Pál Társaság élétében ez a gyűjteményes kiállítás, amaiynek nívóé anyagát a Társaság dijat, jutalmai, ösztöndijat, ki­tüntető vagy dicsérő elismerést nyert tagjai hordták össze. Néhány kitűnő mester mellett itt van a kitűnő tanítványok egész serege, javarészt reprezentatív müvéözi alkotásokkal, pompás képekkel, szobrokkal ts grafikákkal hirdetve, hogy a Sainyei Meree Pál Társaság jó! töltötte be feladatát, becsületesen szol­gálta kitűzött célját s mindig érdemes tehetségeket tüntetett ki anyagi és erkölcsi támogatásával. A ma* gyár piktúra mai törekvései, ntci problémái a maguk sokrétűségében jelentkeznek ezen a kiállításon, tanú­ságot téve modern képzőművészeti életünk eleven, pezsgő fejlődéséről, haladásáról. Milyen büszkék lehetnénk rá s milyen jóleső megnyugvást keltene, ha irodalmi téren is ilyen zárt falanxban látnánk felso­rakozni az újak, a frissek, a fiatalok talentumos hadát. j V-égigjárva a Szálán öt termiét, — amely vasárnap nyílEí meg a nagyközönség előtt — egységes harmoni­kus benyomást kapunk s alig itt-ott akadunk gyen­gébb vagy kirívóbb dolgokra. Főképp a grafikában erősek ezek a sokat tndó, egyéni utakon járó, nagy­szerű fiatalok. Aha Novak, Dali Antal, Fáy Dc-zsö, Vöi-slncr Dénes, Gráf József, Gocbel Jenő, ilartyn Fa­i;ue, Szörnyi István, Vörös Béla és Varga Nándor a ceruzának és. karooló tűnek hivatott művészei, akik a legjobb társaságban is vezetnek. Különösen finom t. sebei ö*arck/jpe, Párizsi tája és kót Barbironi rész­lcf.a, Saőayi Röghöz kötöttek című rézkarca, Uély­vö'lgye, Vasaló töltése és férfi portréja, Fáy Candidíde­sorozata s Varga egész sor bravúros rézkarca. De a többiek is, akiket a katalógus rendjében szinte mind föl kellene sorolnunk, lépten-nyomon meggyőző tanú­jelét adják tehetségűknek. As olajfestmények színes tarkaságában söntén sű­rűn valtak óznak a komoly elismerésre tzámot tartó taleniamok. így eioó'sorban Aha Nóvák Vilmos Fn­hordása és Anyá}a. Feszty ila-.a Kallós portréja, J&­03j Ernő Önarcképe, Patkó Károly két nagyobb kom­pozíciója, Siöuyi István remek Tragikus napja, Erdő bo/iejo s Önarcképe, Szüle Péter hangulatos Hadúr háza cs öregsége állítja meg a nézőt. Mellettük Sniőd Aurél, Förstncr Dénes, Gadányl Jenő, Gcrber Magda, Kanipis Margit, Nagy István, Poffalschok Lilly, Roz­íionyi László és Vadász Endre alkoi-nak stílusos együttest. A szobrászok kösül Lux Elek, Pásztor János, Re­iiuhiyl József, Szcutgyörgyi István és lr*get.i II-klós, tzonkívö! Jállcs Ernő, Farkas Zoltán s Tóik Erzsébe; válnak ki. e«jjr|>aocio • (A Szinyei Merse Pál Társaság ál­tal díjazott müvek kiállításáról) irott kiritikával kapcsolatban levelet kap­tunk, amely igy hangzik: A Magyarság cikke, amely néháuy sorában megemlékezik a KUT köré cso­portosult és az utolsó kiállításon sze­replő egyes művészekről, adja kezembe a tollat, hogy vázlatszerű képet adjak fiatal művészek szakadatlan és minden­fél© egyesületben és kiáilitóhelyiségek-i kel tiz év óta folytatott eredménytelen küzdelmeiről. L'gy a főiskolán, mint a Szinyei Mersé Pál Társaság által hir­detett és eredménytelenül megfolyaino dott díjazásokban sem a nyári művész telepeken a protekciósok miatt hely hej ] és munkaalkalomhoz nem jutottak I Ezért és a nehéz viszonyok miatt mii vészi tanulmányaik mellett saját fenn tartásukról fizikai munkával gondos kodtak és emellett, amennyire eg: agyonhajszolt organizmus energiájába még telt, magukat a művészetben fel fejlesztették és a KUT keretében zsürizé által erősen eltitkolt eredményeiket be mutatták. Ezen művészek közül Járit Józsa Párisban küzd vagyona maradt kával, S. Perányi Lenke Amerikába tengődik másfél éve lelket ülő őzike munkával, azért, hogy a szerenesétle Csont-cár y Tivadarhoz hasonlóan, me£ szerezze az anyagiakat ahhoz, hoa művészi mondanivalóit elmondhass; CiU'ch Anna, aki a hősi halált válás íotta, mert gyenge szervezető révé ilyen emberfeletti teljesítményre líé] leien volt és szerény magam, aki szi lén hónapokig dolgozom fizikai munká hogy néhány hétig fáradtan és esi"; gödien, legcsekélyebb segítségről is 1 mondva, vászon elé állhassak. Nem t dom, igy kell-o ennek lepnie, Jiof örökké meg kell ismétlődnie e spéciül magyar tragédiáknak, fog-e sikerüli lesz-e erőnk igy tovább csinálni? Ett való örökös rettegésem nyilvánul ni most levelemben, melyben válaszol" egy hangra, mely valahogy megsejtet a kiállított képek mögötti szörnyű ei fejtéseket. Kiváló tisztelettel. (Aláirái | •

Next

/
Thumbnails
Contents