A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1921-1923

A Societaire-ek első kiállításának katalógusa, 1921. március

Ennek az elvnek a megőrzésére és fenntartására szerveztük meg — külföldi mintára — a törzsművésztagcuk gárdáját és ugyanez az elv érvényesült ezen gárda összeállításában is. Tagjait nem köti össze azonos művészeti felfogás vagy hitvallás, mindegyikük halad a maga utján, követve a saját meggyőződését es esetleg éles határvonal választja el egymástól művészetüket, mindnyájan egyek azonban abban a törekvésben, hogy szolgálják a magyar képzőművészet egyetemleges érdekeit és támogassák működésében a Nemzeti Szalont, mely ezen érdekeknek mindenkor leghűbb istápolója volt. Alapszabályaink a törzsművésztagok választására nézve akként intézkednek, hogy a tagokat tizen alól az igazgatóság váliasztja, azontúl pedig önmagukat egészítik ki évenként 5 ujabb taggal, számuk azonban az ötvenet tul sohasem haladhatja. Mivel a törzsmüvésztagok létszáma az elmúlt évben elérte a tízet, az intézmény alapszabályszerüleg is tulajdonképen csak most lép életbe és midőn: átveszi a rá váró szerepet az egyesület adminisztrációjában^ egyúttal a jelein kiállítással, uj faktorként ki vám bemutatkozni a művészeti élet terón is. Ez a bemutatkozás nem történhetett olyan impozáns formában, mint szerettük volna. A törzstagok egyrésze vidéken, az elszakított területeken van, mások — mimt László Fülöp és Mendlik Oszkár — külföldön élnek és így a szállítási nehézségek miatt legújabb alkotásaikkal nem szerepelhetnek, de gondoskodtunk arról, hogy a közeljövőben önálló kiállítások keretében pótoljuk ezt a hézagot. A törzstagok szabályzata értelmében az időközben elhunyt törzstagak halálukat követő első societaire kl6