A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1918-1920

Góth Móric gyűjteményes kiállítása 1918. április

nem is érintette. Inkább arra volt gondja, hogy kimélyítse természetlátását, s lelkét-szemét egyre fogékonyabbá nevelje s igy megérezze és megértse ama gyön>__j*édszavu, halk és diszkrét szólamekat is, amelyeket a táj, fény- és tónushatásai a finoman reagáló léleknek nyújt, A természet sok kaleidoszkópja közt vannak olyanok is, amelyekben a változatok s az élet gazdagsága szinte csak sejthető, de aki magába tudja szívni, annak érdekes és nem mindennapi élmények jutnak ki. Góth főkép e disszonanciáktól mentes, finomra hangolt, egy csöpp melancholiával megtűzdelt természet-élmények lestője. Ezért hiányzik róla a sallang, a szándékosság s mesterkéltség. E temperamentumával egészen egyező művészet valóban lirai és szervesen összefügg szerzőjével, amit egyébként minden festőnél nagyon természetesnek találnánk, ha nem kerülne oly gyakran szemünk elé az ellenkező példák egész sora is sok kiállításon. Lyka Károly„