A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1915-1917

KÉVE Művészegyesület

TIZ ÉV. A „Kéve" 1907 április 27-én tartotta alakuló közgyűlését. Szablya Frischauf Ferenc festőművész volt az alapitás kezdeményezője és művészbarátai voltak az alapitó tagok. Az egyesület művésztagjait kezdettől fogva az a törekvés fűzte egymáshoz, hogy a magyar művészeti kulturát meggyőződéses, becsületes művészi munkával gyarapítsák s hogy ennek minden megkötöttségtől ment, szabad utat biztosítsanak a nyilvánossághoz. Tiz kiállításban hirdette törekvéseit itthon és külföldön a „Kéve". Külföldi kiállításait Berlinben. Düsseldorfban, Drezdában, Bécsben és utoljára 1914-ben Münchenben rendezte. Itthon első kiállítását 1908 január havában a Nemzeti Szalon régi, Kossuth Lajos-utcai helyiségében, a többieket pedig az Erzsébet-téri palotában mutatta be a magyar közönségnek. 1908-ban „A Ház" cimü folyóirat szerkesztőségével és kiadójával létesített az egyesület összeköttetést, hogy törekvéseit a művészeti irodalom segítségével minél szélesebb körökkel ismertethesse meg. A mindvégig magas színvonalon tartott folyóirat, sajnos, anyagi okok következtében közel négyévi működés után megszűnt. Természetesen ez a körülmény az egyesületet útjáról nem téríthette le s így 1912-ben a saját kiadásában megindítja „A Kéve Könyvé"-t. Eddig nyolc kötet jelent meg. A háborús viszonyok itt is zökkenéseket okoztak, de erős a reményünk, hogy munkánknak ezt a részét is folytathatjuk. Tagilletmény gyanánt az egyesület fennállása óta a következő műlapokat adta tagjainak, illetőleg műpártolóinak : 1. Lénárd Róbert: „Gemünden". Eredeti rézkarc. (1908/9.) 2. Konstantin Frida: „Tehén és borjú". Er. rézkarc. (1909/10.) 3. Erdei Viktor: „Két ember a mezőn". (1910/11.) 4. Lénárd Róbert: „Trebinje". Eredeti rézkarc. (1911/12.) 5. Tichy Gyula: „Ibolyaszedők". Eredeti linoleummetszet. (1912/3.) 9