A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1912-1914

Heller Adolf, Steppes Edmund, Rubovics Márk, Wallner Wolfgang csoportkiállításának katalógusa, 1912. október

ELŐSZÓ A NEMZETI SZRLON ELSŐ NEMZETKÖZ! CSOPORTKIÁLLITÁSÁHOZ. A műkiállitások látogatása még alig két évtized előtt nem volt egyéb, mint valami rendkívüli, nem minden nap előadódó szórakozásféle, amelyet főképen a városligeti Műcsarnok szerzett az érdeklődőknek. Évenként nem volt 2—3 kiállításnál több a fővárosban, amelyek teljesen kielégítették az akkortájt nagyon csekély számban lévő műbarátok igényeit. A magyar képzőművészet rohamos fejlődése és a művészek szaporodása azonban uj művész-egyesületek alakulását eredményezte, amelyek arra hivatvák, hogy a fokozódó művészeti termelés bemutatására alkalmat nyújtsanak s igy közvetve a már finomultabb műizléssel bíró közönség igényeit is kielégítsék. Ezidőszerint tehát évenként a fővárosban 40—50 kiállítás nyílik meg s bár a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon rendes téli és tavaszi kiállításai a közönség szemében — tradicionális jelleggel bírván — a sokféle tárlatok között ma is művészeti jelzőoszlopként állanak, mégis az összes művészeti faktorok ma már arra törekszenek, hogy minél változatosabb és értékesebb tárlatok rendezésével fokozzák a közönség érdeklődését. A kiállítások látogatása ma már tehát nem szó-®-5<>