A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1912-1914
Húsvét, a Céhbeliek első könyve, 1914.
A müpártolásról. Irta: gróf Andrássy Gyula. A művészet elsősorban tehetség dolga. Amely társadalomban nincsenek kellő számú tehetségek, az nem képes bármiképen erőlködnék, — valóban nagy művészetet fejleszteni. A történelem egyik legérdekesebb problémája, hogy mi okozhatta az olaszok magas tökélyü művészi renaissaneeját, ámbár ők sem azelőtt, sem azután nem birtak ezen a téren vezető szerepet vinni. Vannak, akik e csodás fellendülés okait tudományosan vélik megállapíthatni. Ilyen Taine a nagy francia gondolkodó, aki nagyérdekü fejtegetéseiben különös jelentőséget tulajdonit Itália természeti bájainak; de az a szép kék ég, átlátszó tiszta levegő, az a tündöklő napfény, amely művészi érzés keltésére olyan kiválóan alkalmas, — azon várakkal, klastromokkal sötét ciprusokkal diszitett dombok, amelyek Rafael képeinek elragadó szép hátterét képezik, megvoltak régen Rafael előtt és megvannak utána a nélkül, hogy nagy művészetet hoztak volna létre. A ruházat pompája, a mindennapi élet művészi szépsége — tömeges felvonulások és ünnepélyek nagyszerűsége, — a mezítelen testek gyakori szemlélete, amelyről szintén megemlékezik Taine, mint a renaissance egyik természetes forrásáról mégsem lehetett ama kor művészi fellendülésének döntő oka. Ha a jelen szürkesége, szintelensége és Ízléstelensége uralkodott volna a középkoron és a renaissancet megelőzőleg vált volna az olasz nép pompa szeretővé, — akkor ez sokat magyarázna meg ; de nem így volt a dolog. A szines tarka művészi öltözék nem a XV. század találmánya ; a Carolingiak vagy a Hohenstaufeniak alatt, a társadalom képe csak olyan művészi volt,mint aMediciek idejében. Az egyszerű — többnyire Ízléstelen öltözék a modern kor privilégi" uma és a rövid renaissance oka nem lehetett az egész mult közös vonása : az életmód művészi volta. A görög és római világ remekmüveinek tömeges feltalálása — és nevelő hatása se nyújtja annak a csodás fellendülésnek a nyitját, — amely az emberiség egyik legnagyobb dicsőségévé vált. Az elmúlt nagyság emléke egymaga soha sem lehet oka a jelen nagyságának. S a görög müvészetl*