A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1909-1911

„NYOLCAK” kiállítása: Berény Róbert, Cóbel Béla, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos, 1911.

csoport-tömbre és a szabad alakra. A kettős értelemnek nincsen semmiféle felbontó vagy komplikáló jelentősége. A megoldás nagyon szép. Pórnak itt van az erős oldala. Múltkori nagy képén például a középső fekvőalakot egy fatönkkel támasztotta meg és igy biztosította számára a szükséges nyugalmat. • • Gyors az idők járása, szinte minden évtized egy nagy forradalom. Még félszázada sincs és az emberi test Claude Monet Déjeuner sur l'herbe-jén szép nagy sárga folt volt, amely zengve ágyalódott be a barnák és a zöldek közé, meleg alapot adott a napfény elterpeszkedésének és szívesen tűrte magán a szomszéd szinek reflexeinek vidám játékát. • • o • A kiállításon bizonyára Qzigány Dezső önarcképe lesz a legnépszerűbb. Egyszerűsége, nagyvonalúsága, nagy felületei szuggesztívek, szinötlete: a sok szürkéből előaranyló meleg sárga arc, igen erős és biztos hatású. A monu­mentális festőre vall a vízszintesnek a képbe való nyugodt, erélyes beve­zetése a képbe fogott, egészen szétnyitott könyv által. Ez a vízszintes felület nyomatékot ád aztán az alak magasba nyúlásának és a két alap­irány egymásba vezetése örök, nyugalmas ellentétre alapítja a kép moz­gását, életét. A frizrészleten, a két kancsóhordó nőnél egyformán meglepő a test két oldalának csattanós egymás ellen állítása és az ellentét biztos teljes feloldása. Az egyik nő felemelt balkarjától egészen a térdig egy majdnem egyenes vonal fut le, amely csak kétszer és akkor is nagyon kevéssé és egészen egyenletesen vet hullámot. A balcomb a csípőből erősen kihajlik és innentől fogva a lábfejig széles iv feszül ki. Az egymásba­vezetésnek, az egyensúly helyreállításának hivatása a karokra és a fejre van bizva. ° ° Czigány csendéletén, minden jó és szolid tulajdonságon kivül, amelyet a megértett Cézanne korában csak kívánni lehet, szintén van egy kis meglepetés. A háttér kék. A fehér kancsó tövéhez gurult egy sárga narancs, amely teljesen elválasztódott ugyan a kéktől és mégis, egy pillanatig ért­hetetlenül, felvillog. Ablakból látott tájkép. Egy fa ágai nyúlnak szét az előtérben, egész lenntől egész fölig, mögöttük, mintegy színpadon és mégis tisztán, nyugodtan nyúlnak hátra a házak. ° ° Berény Róbert kollektive szerepel a Nemzeti Szalonban mintegy félszáz képpel. Négy év munkája gyűlt egybe, mert a művész itthon még nem állított ki, csak tavaly küldött a Könyves Kálmánba egy kis tájképet. Nagy kompozíciója révén már volt szó róla, de itt még egyszer meg kell állani teljes és tiszta pikturája mellett. Berény szerencsés ember. Nem voltak hosszú tévelygései, mindjárt választhatott és művészetének kezdetén már Cézanneon át látta a világot. Tőle kapta gazdag, tökéletes faktúráját: a tónusok egymáshoz való viszonyának megállapításában abszolút pontos. Ez a faktúra segiti őt egy olyan hatáshoz, amelyet Cézanne meg nem keresett. Néhány csendéletén, egyik-másik tájképén a szinek nem a megvilágítás, a környezet eredményei, vagyis nem kívülről színesednek meg a jelenségek, 10

Next

/
Thumbnails
Contents