A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1904-1906

Művészettörténeti kiállítás, 1904. január

HOGARTH WILLIAM. 1697—1764. Született 1697. évben Londonban. Gyermekkorában beállott inasnak egy ötvöshöz, a hol címereket, monogrammokat rajzolt és ezüst meg más ércedényeket vésett. Ez a foglalkozás azonban nem volt ínyére s a hogy 1718-ban felszabadult, ráadta magát rézkarcok készítésére, melyeket könyvkiadóknak készített. Dacára, hogy a rézlemezek értékét is alig kapta meg, mégis temérdek «Ex libris»-t készített és 1730-ban megnősülve, elvette Sir James Thornhill festőnek leányát Ez motiválta őt arcképek festésére s e téren óriási sikereket ért el. 16. HOGARTH WILLIAM. «A művész arcképe)) (olajfestm. vászonra festve. Magas. 73, szél. 61 cm.). Ára 8000 kor. REYNOLDS (SIR JOSHUA). 1723 1792. Született Plymptonban 1753 julius 16-án, a hol atyja, Rev. Sámuel Reynolds, iskolamester volt. Eleinte orvosnak szánták, de már korán hajlandóságot mutatott a művészet iránt s Richardson «Ertekezés a festészetről)) cimű művének olvasásgatása után megerősödött benne az az elhatározás, hogy festővé lesz. 1741-ben Hudsonboi, egy előkelő londoni arcképfestőhöz került tanulni. De nála csak két évig maradt. Azután Plymouth Dock-ban lépett föl, mint arcképfestő. Innen később 1746-ban Londonban ment, hogy háromesztendei itáliai tartózkodás után 1752-ben Párizson át visszatérjen Angliába. Ezután végképen Londonba telepedett meg s nemsokára az angol főváros legkitűnőbb arcképfestője lett. 1768-ban egyhangúlag, az abban az esztendőben újra megalapított Royal Academy of Arts elnökévé választották, mely alkalommal III. György lovaggá ütötte. 1784-ben a király kinevezése folytán Allan Ramsay udvari festő örökébe jutott. 1792 február 23-án halt meg Londonban s tetemét nagy pompával helyezték örök nyugalomra a szent Pál székesegyházban. 17. REYNOLDS SIR JOSHUA. «Granby Márki arcképe» (olajfestmény vászonra festve. Mag. 90, szél. 70 cm.). Ára 12.500 kor. 18. REYNOLDS SIR JOSHUA. «Wharton Mary arcképe)). Ára 15.000 kor. GAINSBOROUGH (THOMAS). 1747 1788. Született Sudburyben 1727-ben. Tizennégy éves korában Londonba ment s ott előbb Gravelot rézmetsző tanítványa, majd Francis Hayman-é lett, a ki akkortájt igen tekintélyes festő hírében állott; s a ki, mint Gainsborough is, egyike volt azoknak, a kik 1768-ban alapították a Royal Academyt. Gainsborough arckép- és történelmi festőnek képezte ki magát, s az angol fővárosban való négv esztendei tartózkodása után visszatért szülővárosába. Még mint ifjú nősült meg s elvette a vagyonos és fiatal Margaret Burr-1 s véle Ipswich-ben telepedett meg. 1760-ban, miután tekintélye emelkedett. Bath-ba költözött, hol alkalmasabb teret talált művészetének gyakorlására. Bath-ban sok időt szentelt az arcképfestésnek s ez időtől a tájképfestés iránt való szeretetét megosztotta az arcképfestéssel. 1774-ben Londonba költözött s ekkor tekintélye már oly nagy volt, hogy arcképfestésben Reynolds, tájképfestésben pedig Wilson vetélytársuknak tekintették. 1788 augusztus 2-án halt meg Londonban. 19. GAINSBOROUGH THOMAS. «György walesi herceg arcképe« (olajfestm. vásznon. Mag. 72, szél. 37 cm.). Ara 8000 kor. OPIE (JOHN). Született Truro mellett 1761-ben; atyja asztalos volt. Már igen korán rendkívül ügyességet tanúsított, s magára vonta dr. Woled figyelmét, ki őt Londonba vitte s Reynolds-nak bemutatta. 1782-ben állított ki először a Royal-Academyben s mint arckép- és történelmi festő egyaránt jelentékeny feltűnést keltett. A Royal-Academynek 1787-ben lett tagja s egészben 143 művet küldött kiállításaira. 1805-ben az Academy tanárrá választotta. Meghalt 1807-ben. 20. OPIE JOHN. cdfjú leány arcképe)) (olajfestm. vásznon. Mag. 74, szél. 62 cm.). Ára 5000 kor. >3