A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1901-1903

A Nemzeti Szalon Évkönyve, 1902.

nemhogy nem apadt, de arányosan növekedett, a mit bizonyít az eddigi fizető látogatóknak 12512-t kitevő száma És ebbe még nincs beleszámítva a hátralévő 4 kiállítás várható látogatottsága! Tavaly összesen csak 15,500 látogatónk volt! Művásárunk is arányban áll e szorgalmas munkássággal. Az eddig elmúlt 8 hónap alatt ugyanis közel 200 képre sikerült vevőt találnunk, a mi pénzértékben 55,725 koronányi gyarapodását jelenti művásárunk forgalmának. Ha ehhez hozzáteszszük a még ezután rendezendő 4 tárlat várható jövedelmét, ugy bátran állithatjuk, hogy művásárunk értéke nemcsak hogy a tavalyihoz képest emelkedett jelentékenyen, de az elmúlt esztendőkhöz képest majdnem megkétszereződött. Külön hangsúlyozzuk itt az év folyamán már nagy arányokban megvalósított abbeli törekvésünket, hogy megismertessük a magyar közönséggel műtörténetünk legnagyobb alakjának: Munkácsy Mihálynak s többi nagy mesterünknek nálunk ismeretlen műveit. így mi mutattuk be a „Krisztus a Golgothán", „Alvó nő", „Első kön3

7ek", „Zálogházban", „Falu hőse" ; „Paál László arcképe", a „Mozart" vázlata és a két óriási „Kolpachi tájkép" cimü temekműveit. Majdnem mindén tárlatunk művészi anyagának koronája egy-egy, néha egész kis kollekció Munkácsy-kép volt s mi büszkék vagyunk rá, hogy a legtöbbje nem is került vissza külföldre, hanem idehaza maradt, részint magánosok tulajdonaiul, részint állami gyűjteményeink büszkeségeiül. Nemzeti és műtörténeti jelentőség tekintetében igen nagy hatásúnak mondható a Paál Lászlő-kiállitás is, a mit Paál Lászlónak, Munkácsy kortársának, a nagy tájképfestőnek legnagyobbrészt külföldről összehordott műveiből rendeztünk. E kiállításunk is óriási erkölcsi és szép anyagi haszonnal járt, de még ennél is nag3

Tobb eredménynek tekintjük, hogy a ritka remekműveknek majdnem minden megszerezhető darabja részint magyar kézben, részben állami gyűjteményünkben maradt. Fájdalom, e kiállításunk harmóniáját egy kárpitos-munkás vigyázatlanságából keletkezett tűzvész zavarta meg, mely alkalommal több kép megsérült, néhány pedig elpusztult. Hála az „Adricr bizt társaság előzékenységének, a károsultakat egytől-egyig sikerült a képek teljes biztosítási értékéig kártalanítanunk. A tüzeset okozta kárnak, illetve a Paál László-kiállításnak azonban volt egy örvendetes következménye is, mert éppen ennek ötletéből Sedlmayer párisi műkereskedő, Paál Lászlónak Munkácsy által festett arcképét, Forbes angol amateur pedig Paál legnagyobb tájképét, a „Napnyugtá"-t ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak. E nagylelkű adományokat e helyen is hálás elismeréssel és köszönettel nyugtázzuk. Ezeket a sikereket bátor és önérzetes kézzel írjuk erkölcsi mérlegünk javára, viszont ünnepélyesen ígérjük, hogy a megkezdett uton tovább haladva, lehetőleg Munkácsy minden megszerezhető munkáját s többi nagy mesterünket is bemutatjuk. 1 isztelt közgyűlés ! E rövid átnézetes jelentésben visszapillantást vetettünk az elmúlt esztendő művészeti munkásságára. Kevés szóval, pusztán a tények és adatok száraz felsorolásával kívántunk alkalmat nyújtani a t. közgyűlésnek az ítélkezésre.