A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1901-1903

Margitay Tihamér művei, 1903

utcán látott furcsa figurákkal. Mindez azon­ban nem hatotta meg a fiúk jövőjeért aggódó szülőket, akik nem akartak piktort nevelni az ősi gentry-család legifjabb sarjából, hanem szolgabirót, vagy ügyvédet, képviselőt. Hát bizony csak a jogra küldték föl Pestre, leg­följebb annyi koncessziót téve a fiúban ágáló művésznek, hogy itt a festészetben is kiképezheti magát. A művész nagybátyjának: Margitay Dezsőnek, a jeles írónak köszönhető, hogy Tihamérból nem lett amolyan —- közéletünk­ben mindjobban elszaporodó — félember, hanem hogy az ambiciózus fiatal ember kö­vethette a szive hajlamait. így került a minta­rajziskolába — Székely Bertalan keze alá. Hogy ez mit jelent, azzal tisztában lehet mindenki, aki ezt az apostoli lelkesültségű, óriási magyar genie-t ismeri. Margitay-ra is, mint minden kortársára, ráragadt ott ellen­állhatatlanul a classicus szép iránti rajongás és a classicus compozíció szeretete s ez elkísérte Münchenbe is, hol az akadémiába egyenesen Pilotv utasítására vették föl, bár elkésve érkezett. Piloty csak a rajzait nézte meg az előtte szívszorongva álló fiatal ember­nek s így szólt: 13

Next

/
Thumbnails
Contents