A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1901-1903

Zichy Mihály művei, 1902

72. AMORETT (olajfestmény). [Zichy M. tulajdona.] 73. DALOLÓ SZIRÉN. A „Szirén-cyklus" első darabja. A rege szirénje bájaival és énekével csalogatja zátonyra a hajósnépet. A művész képzeletének féktelen csapongása temetőt tár fel előttünk, kőkeresztjével, kőfalával s háttérben a kápolnával. Vérvörös hold világítja meg a borzalmas jelenetet s a titokzatosan félelmes tájat. A sírok megnyünak. Kikelnek penészes üregeikből a csontvázak s a csak imént eltemetettek, kik még nem egészen foszlottak csontvázakká, kiknek földi alakjuk s halotti ruházatuk van. Mindjárt az előtérben egy fiatal leány síri öltözetben. Neki a holtak birodalmában még nincsen ismerőse. De már mellette egy másik nő, kit szintén nemrég temethettek el, rátalál kedvesére s ott a sírnál öleli meg a csontvázat. Egy anya magához szorítva gyermekét, viszi saját sírjába; nem tudott nyugodni, mert a gyermeket más sírban temették el. A szeretet eme képei mellett a gyűlölség és gőg megnyilatkozásai sem hiányoznak. Egy csontváz leszorítja a sír kőlapját, hogy a másik ki ne kelhessen belőle s a nagyravágyó egy szoborra áll, hogy éreztesse fölényét a többiekkel. (Mily jellemző, finom szatíra.!) — A semmittevők a kerítés szélére kuporodnak s onnan szemlélik a halottak órájának rémületesen ironikus látványosságát. Ez a kép fantasztikus symboluma a síron túli, örök életnek. A művész azt az eszmét fejezi ki általa, hogy az anyagi örökkévalóság a síron túl is tovább tart s hogy ott is olyan élet folyik, mint itt a földön. 75. TANULMÁNYFEJ (ceruza-rajz). Eladó: 300 korona. 76. TUSRAJZ 1857-ből. 77. A BOR HATALMA (színes karton). Ez allegorikus kompozicfó a bornak mindenekfölött való hatását ábrázolja symbolikus alakokkal mozgalmas csoportokban. 78. A MARGITHÍD (tusrajz). [Tomkaházi Thomka Jenő úr tulajdona.] 79. VIHAR (vízfestmény). [Zichy M. tulajdona.] 80; ENYELGŐ FAUNOK (olajfestmény). 74. A KÍSÉRTETEK ÓRÁJA. [Zichy M. tulajdona] [Zichy M. tulajdona.] 36