Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Zora Ondrejceková: Mednyánszky László és a fénykép
el. A kilátótornyot leegyszerűsítette és egy domináns kaput alakított ki, amelyen keresztül az út tovább folytatódik. Egy másik, kék ceruzával papírra vetett isztriai rajza, Hajók a fiumei kikötőbenJellegét tekintve szerintem nem plein air rajz. 60 A művész háromnegyed magasságban rajzolta le az árbocos bárkákat, vagyis pontosan úgy, ahogy a kikötőben lefényképezte őket (29. kép). Közelről fényképezett, ezért nem kaphatta lencsevégre a hajók egész testét. A fénykép alapján történő rajzolás mellett szól az a tény is, hogy a hajó belsejének megannyi részletét is papírra vetette. Feltételezésünk szerint a további bárkarajzok, például a Fiumei tengeri tájkép hajóval vagy a Hajók Fiumében egyike sem helyszíni rajz. 61 Az isztriai felvételeken kívül a gyűjtemény tartalmaz más tájakról készült, különböző technikai színvonalú felvételeket is. 62 Az előzőektől eltérően az 1911-14 időszakon belül nem tudjuk pontosan megállapítani, mikor és hol keletkeztek. A növényzet jellege alapján feltételezhető, hogy a Felvidéken. Az egyiken egy tanya látható felülnézetből fényképezve. Magányosan álló házak gyakran szerepeltek Mednyánszky képein. Lehetséges, hogy Mednyánszky ebben az esetben egy olyan motívumot örökített meg, amelyet már lefestett. A hegyekben készült felvételeken sziklás lejtőkbe vájt ösvényekkel, köves hegyoldalakból kinövő fákkal találkozunk. Az egyik fényképen két, egymással szemben álló lejtő látható, melyek mintha farkasszemet néznének egymással (30. kép). Ugyanolyan kompozícióval találkozunk Esthangulat című festmény esetében is, ahol a festő a magányos fa motívumát használta fel úgy, ahogyan ez a fényképen szerepel (31. kép). Ha igaz, hogy ezeket a fényképeket Mednyánszky csinálta, éspedig a tízes években, akkor ez módosíthat a kép datálásán is. A lenyugvó nap mint fényforrás, melynek jelenlétét inkább sejtjük, mintsem tudnánk róla, a képen különös hangsúlyt kap és a művész ennek során a késő őszi tájat télire változtatta, miközben a tájat vékony hólepel foszlányaival borította be. Megállapíthatjuk, hogy Mednyánszky fényképeinek egy része ugyanolyan koncepció alapján jött létre, mint rajzai vagy festményei. A már említett felvételeken kívül ebbe a csoportba tartozik falusi házak és udvarokról készült két jó minőségű, barna színezetű, szerkezetileg kiegyensúlyozott felvétel, 1 ' 3 illetve egy nyitott kapun áthaladó lovas szekerekről készült rossz minőségű fekete-fehér fotó. 61 Az ilyen típusú felvételekkel való munka során a szerkezeti vázat alapjában nem változtatja meg, csupán leegyszerűsíti, megtisztítja a felesleges részletektől. A motívumok egy részét teljesen kihagyja, másokat háttérbe szorít, variál vag)' úgy oly módon emeli ki őket, hog)' a várt hatás ne maradjon el. A járókelőket ábrázoló fotók egy része sebtében, belvárosokban készült, ahol a festő nem tudott kellőképpen összpontosítani a felvétel szerkezetére. Több felvételnek, köztük a parkban álló fákról készült fotóknak, csupán kisegítő szerep jutott. 6 ' Altalánosságban véve elmondható, hogy fényképeit gyakorlati célokra használta, mintaként, illetve vázlatként, s ezért nem szentelt kellő figyelmet a végső simításoknak. Olyan benyomást keltenek, mintha motívaimgyűjtésre használta volna őket, hogy később alkalomadtán visszatérhessen hozzájuk. Az 1914-ben készített felvételek egy részét felhasználta, a többire később kívánt sor keríteni. Közben azonban kitört az első világháború és a művész érdeklődése más dolgok felé fordult. Ennek ellenére a fotók alapján elképzelhetjük, milyen irányban fejlődött volna a művészete, ha a felvételeken látható civil városi témák helyébe nem léptek volna a sokkal erősebb érzelmi töltéssel rendelkező hadifestmények. Összegezve elmondhatjuk, hog)' Mednyánszky a fotóelőképek felhasználása során - talán a portrékat kivéve - nem vette át a képek szerkezeti vázát, a motívumokat szabadabban kezelte. Valószínűleg a motívumrögzítés lehetősége keltette fel benne a fényképezés iránti érdeklődést, amelynek során a látvány szerkezetét azon nyomban fixálhatta, majd festménnyé alakíthatta át. Azt követően módosításokat hajtott végre és elkészítette a színkompozíciót. Fényképezni csupán 1911-ben kezdett, más kortárs festőkhöz képest aránylag későn, csak abban az időben, amikor a fényképezőgép már minden amatőr számára hozzáférhetővé vált. Mucha például már 1880-tól fényképezett és a fényképezés terén olyan eredményeket ért el, hog)' a cseh fényképészet történetébe is beírta nevét. Mednyánszky fotógyűjteménye aránylag szerény és technikai szempontból nem a legtökéletesebb. A negatívokból többnyire maga készített nagyításokat, ezért korai lenne róluk elhamarkodott ítéleteket hozni. Lehet, hogy idővel több, ma 30. Völgyhasadék. Az Esthangulat című kép fénykép-előképe (?). Mednvánszkv László felvétele (?),' 1911 körül (SNG Archiv, Strázky, 20 E 19b) 31. Mednyánszky László: Esthangulat, o., v., 165 x 230 cm, 1900-1905 között (Magántulajdon)
