Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Katarína Benová: Mednyánszky műveinek gyűjtése Szlovákiában

Sajnálatos módon a mai napig nem vagyunk egészen tisztában azzal, hány műve készült Bécsben, Párizsban" vagy egyéb külföldi útjai során, és az ismert anyagból melyek köthe­tők egyértelműen ezekhez a helyszínekhez. Mednyánszky húga visszaemlékezései szerint a mester „az összes ott és Párizsban meg Barbizonban festett ké­peit, tanulmányait, mind Sucyben hagyta. Ezek odavesztek. ' 12 Egyetlen párizsi kiállításán, 1897-ben Georges Petit galériájá­ban főleg olyan művek szerepeltek, amelyek azután magánkéz­be kerültek. 13 Barátja, Kurdi Bálint halála után „nagyobb és sű­rűbb lesz körülötte a magány. Az embereket kerüli. Sokáig a munkához sincs többé semmi kedve, csak azért dolgozik, még pedig változatlanul sokat, mert barátainak sürgősen pénzre van szüksége s ő csak úgy segíthet rajtuk, ha eladó képei vannak." 11 Megértő jótevői - Wolfner József (a Singer és W 7 olfner ki­adóvállalat vezetője), Lyka Károly és Malonyay Dezső, Wolfner Gyula - támogatásának köszönhetően művei egyre szélesebb körben váltak ismertté, 13 s 1919-ben Bécsben bekövetkezett ha­lála után nagy botrány kerekedett művei hazahozatala és ela­dása körül. Abban az időben titkára, Pálmai József több száz művet eltitkolt a Singer és Wolfner cég előtt, 13 amely kizárólagos eladási jogokkal rendel­kezett művei felett. 17 Pálmai a képeket értékesítette. A Pálmai által a cég lejáratása és a ha­gyaték fölötti jogok megszerzésére kirobbantott sajtóbotrány és az azt követő bírósági eljá­rással párhuzamosan folyó hagyatéki eljárás során a pesti és a bécsi műtermekben találha­tó alkotások egy részét átmenetileg lefoglalták és leltárt vettek fel azokról. 13 Vegyük azonban közelebbről szemügyre Mednyánszky műveinek gyűjtését Szlovákia te­rületén. A művész alkotásait életében és röviddel halála után csak tematikus kiállításokon mutatták be, a fővároson kívül. 19 Mednyánszkyt a szlovák nyilvánosság számára első ízben 1951-ben, Umenia XIX. storocia na Slovensku. Realisticky oikaz nasej vylvamej minulosti (A XIX. század művészete Szlovákiában. Képzőművészeli múltunk realista üzenete) című kiállítás kereté­ben „fedezték fel"' 0 , Karol Vaculík, a Szlovák Nemzeti Galéria igazgatója, a kiállítás fő szer­vezője jóvoltából. 21 1959-ben Vágújhelyen egy kisebb kiállítást rendeztek a festő válogatott műveiből. 22 Önálló kiállításon csak 1962-ben, 23 majd 1979-ben mutatták be műveit. 21 Mind­két kiállítás rendezője Karol Vaculík volt. A kiállított művek túlnyomó része az Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményeiből származott, ám akadtak köztük olyanok is, amelyek ma­gángyűjteményekből kerültek a nyilvánosság elé. 23 Vaculík jóvoltából a galéria számos, ad­dig magánkézben levő Mednyánszky-festmény birtokába jutott elsősorban a mester korai alkotói korszakából. 26 2. A nagyőri kastély délkelet felől, helyreállítás után (Fotoarchiv SNG) A nagyőri gyűjtemény Mednyánszky László festményeinek és grafikáinak egyik legnagyobb gyűjteménye kétségkí­vül az ún. nagyőri gyűjtemény, amely a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonában van 27 (1-2. kép). Ez a gyűjtemény elsősorban a művész korai alkotói időszakából származó műveket, valamint a nagyőri környezetben született, zsengének már nem nevezhető, korai főműve­it tartalmazza. A második világháborút megelőzően a gyűjtemény aránylag érintetlen volt és Mednyánszky héiga, Miri kezelte. Ez a gyííjtemény a mester által Nagyőrön hagyott, 2S il­letve azokat az alkotásait tartalmazta, amelyektől nem akart megválni vagy családjának ajándékozott. 29 A gyííjteménynek a második világháborút megelőző állapotáról, Kállai Er­nő a Mednyánszky-monográfia írása során készített kéziratos műjegyzéke alapján alkotha­tunk képet, mind nagyságát, mind jellegét tekintve. Kállai jegyzékében 335 olajfestmény szerepel. 30 A gyűjtemény többsége olyan műveket tartalmazott, amelyek közvetlenül a nagyőri és tátrai tájat, annak lakóit ábrázolják (tájképek, helybéli parasztok, szegények, ci­gányok arcképei), és nem hiányoztak belőle azok az alkotások sem, amelyek révén a mes­ter műhelyproblémáiba nyerhetünk betekintést vagy amelyekben a Nagyőrön őt ért trau­mákat (barátja gyermekének, saját szüleinek, első szerelmének halálát) próbálja feldolgoz­ni (pl. a halál témájával foglalkozó allegorikus műtárgycsoport). 3 ' A kastély mellett épített műterem lehetővé tette a nyugodt és zavartalan alkotást és a kész művek biztonságos meg­őrzését. Mednyánszky húgának emlékirataiban szó esik azokról a képekről, amelyek Nagyőrön készültek. 32 Valószínűleg innen származnak a nagyméretű, a helyi események által (pl. sebesült, haldokló halász) ihletett figurális alkotások is, amelyek ma a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonában vannak. 33 1945 után a nagyőri anyag egy része üzleti spekulációk áldozatává vált, melyek során az anyag több kisebb gyaíjteményre esett szét, illetve egyes darabjai magánszemélyekhez kerültek. Közéjük tartozott a késmárki születésű Anton Makovicka is, aki később Jolsvára költözött. Makovicka 1945 körül azt tanácsolta Czobel Margit (1891-1972) bárónőnek, a festő unokahúgának, hogy a festményeket lehetőleg vegye ki a keretből és feltekerve rejt-

Next

/
Thumbnails
Contents