Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Sümegi György: Wolfner József és Mednyánszky László. (A Wolfner-Farkas-gyűjtemény)

JEGYZETEK 1 Kállai Ernő: Mednyánszky László. Budapest, 1943. 2 Mednyánszky László naplója (Szemelvények). Szerk., előszóval és jegyzetekkel ellátta: Brestyánszky Hona. Budapest, I960.; „Az önmegsemmisítés vízszintes irányában" - Válogatás Mednyánszky László kiadatlan naplófeljegyzéseiből. Közreadja: Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, No 24/25, 2000. 75-115.; „Elkínlódunk még egy kicsit, azután jön a világ vége valamelyes formában." Mednyánszky László kiadatlan háborús naplóiból. Közreadja: Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, No 28, 2001. 64-102. 3 „Igazi és valóságos csirkefogó: kezdem magamat szépnek találni" - Válogatás Mednyánszky László leveleiből. Közreadja: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. 116 -176.; Válogatás Mednyánszky László háborús levelezéséből. Közreadja: Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, No 28, 2001. 105 —141.; Mednyánszky László levelei Klein Dávidhoz. Közreadja: Markója Csilla. Enigma, No 34, 2002. 88-104. 4 „Szenilis jóhiszeműséggel" - Válogatás a Mednyánszky-Wolfner-per iratanyagából. Közreadja: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. 212-249.; Wolfner József: Emlékirat Mednyánszky László festőművész képeinek értékesítéséről. Enigma, No 34, 2002. 105 -122.; Wolfner József-1931. január 8. Enigma, No 34, 2002. 123 -137. 5 Wolfner József: Emlékirat Mednyánszky László festőművész képeinek értékesítéséről. Enigma, No 34, 2002. 105-106. 6 Uo., 107. 7 Uo., 108. 8 Uo., 112. 9 Uo., 111. 10 Kállai (1. jegyzetben i. m.) 57. 11 [Lyka Károly]: In memóriám Wolfner József. Magyar Művészei, 8. 1932. 47. 12 Művészet, 1. 1902. 16., 68., 153, 225.; Művészet, 2. 1903. 197. 362., 364., 365., 368., 369., 370.; Művészet, 6. 1907. 200.; Lyka Károly: Mednyánszky stílusa. Művészet, 2. 1903. 351-371.; Malonyay Dezső: Egy művész hitvallása. Művészei, 3. 1904. 390-399.; Malonyay Dezső: Magyar művészek a csatatéren I. Mednyánszky László br. Művészet, 14. 1915. 1-25. 13 Malonyay Dezső: Mednyánszky. Budapest, 1905. 14 Gál György Sándor: Atlantisz harangjai. Budapest, 1982. 4L 15 Új Idők, 1912. december 8. 609. és Enigma, No 34, 2002. 65. 16 Báró Mednyánszky László műveinek katalógusa. Összeállította: Kállai Ernő. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár MDK-C-I-1 L/419. 1-81. 17 Modern Magyar Képtár, Pécs. Szerk. Romváry Ferenc. Budapest, 1981. 8-9. 18 Tamás Henrik: Mednyánszky. Közreadja: Markója Csilla. Enigma, No 34, 2002. 64. 19 Pap Gábor: Adaléknak Nag)' István „alföldi" korszakához. In: Nagy István művészete. Szerk. Sólymos Ede. Baja, 1975. 24.; Murádin Jenő: Nagy István. Bukarest, 1984. 65 -66. 20 Wolfner József levele Nagy Istvánhoz, 1920. október 6. OSzK Kézirattár, Levelestár (ott tévesen Farkas Istvánt tűntetik föl a levél írójának). 21 Surányi Miklós: Nagy István. Budapest, 1923. 22 Farkas Károly, Farkas István legidősebb Fiának szíves szóbeli közlése, 2002. november 26. 23 Lyka Károly: Farkas István emlékezete. Új Idők, 1947. március 1. 194. 24 Kállai (1. jegyzetben i. m.) 25 Kállai Ernő 16. jegyzetben idézett jegyzéke. 26 Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Budapest, 1922. 27 Uo., 47. 28 Rudnay Gyula írja 1921. március 7-én azt, hogy a Singer és Wolfner cég 1916 februárjában 8 festményt vásárolt tőle 1200 koronáért, „mely összeget én kértem a képekért. [...] Azóta is több ízben ajánlottam, és Önök vettek tőlem képet, míg végre szerződéses viszonyba léptünk." A Mednyánszky -Wolfner per iratanyaga. Budapest Főváros Levéltára, VII. Ld. 4038/1922./527./ 29 Sümegi György-Tóth Piroska: A művész kötelessége az erkölcsi báUrrság. Beszélgetések Szalay Lajossal. Miskolc, 1991. 51-53. 30 Farkas Károly szíves szóbeli közlése, 2002. november 26. 31 Pogány Ö. Gábor: L'art hongrois. Uj Idők, 1945. augusztus 11. 60. 32 Az első négy kötet a legnehezebb időben, 1944-ben jelent meg az Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában. Terjesztésük csak a felszabadulás után vált lehetségessé. Vö.: Pogány Ö. Gábor előbb idézett írásával. A Szalay Lajos rajzai. Bev. Kállai Ernő. Budapest, [1944.] című kötet már 1945-ben jelent meg. 33 Ez utóbbi két kötet már 1949-ben, több évvel Farkas István halála után jelent meg. 34 Tamás Henrik nem emlékszik jól: nem a képek „legnagyobb részét" küldte Farkas Londonba, hanem a számára legfontosabbakat. Ld. Tamás (18. jegyzetben i. m.) 64. 35 Farkas Károly szerint Gerzsabek Károly házmester mentette meg a kollekciót. 36 Gromovszky Anna, Farkas Károly, Farkas Pál, Farkas Judit és Csorna Péter édesanyja. 37 A gyűjtemény 1932 és 1980 közötti történetét Farkas Károly elbeszélése alapján rögzítem, segítségét ezúton is megköszönöm. Farkas Károly, édesapja Nemzed Szalonbeli kiállításán, 1947-ben ismerkedett meg a közgazdász végzettségű Glücks Ferenccel. Azonnal kölcsönös bizalom alakult ki közöttük. Glücks vonzódott a képzőművészetekhez, egy kis gyűjteménye is volt: Barcsay, Egry, Amos, Anna Margit-művek, két Rippl-rajz. Farkas István művészetét nagyon szerette, egyenesen rajongott érte. 38 Farkas Károly becslése szerint a Wolfner-Farkas-gyűjtemény mennyisége „jóval 1000 kép fölött volt. Farkas Istvánnak voltak pl. metszet-gyűjteményei (Hokusai és mások). Rengeteg Mednyánszky-rajz volt, nagy mennyiségű skicc-könyv, amelyek a Mednyánszky hagyatékból ovális pecséttel voltak ellátva." Ez a bélyegző bizonyára a Pálmai-féle bécsi hagyatéki bélyegző lehetett. Mednyánszky, Nagy István, Rudnay és a kortársakon kívül Farkas István életműve és felesége, Kohner Ida művei is megtalálhatók voltak a gyűjteményben. 39 Farkas Judit el nem adott gyűjtemény-hányada, mivel halálakor, 1968-ban a gyermekei (Bandi testvérek) még kiskorúak voltak, a Magyar Nemzeti Galériába került letétként. Később ennek egy része a múzeum tulajdonábajutott (pl. Farkas István több műve, így az egyik legfontosabb, a Szirakuzai bolond is). 40 A Grósz Győzőékhez kerülteket 1991. szeptember 13-tól mutatta be a Budapest Galéria. A Szépmíves Céh első kiállításaként megvalósult tárlatot Gerzson Pál festőművész szervezte. A Fővárosi Képtár letétjébe került képeket Grósz Éva (New York) értékesítette. A Fővárosi Képtár tulajdonában egyetlen Farkas István festmény maradt, letétben. 41 Aradi Nóra: Mednyánszky-kutatás: hogyan tovább? Enigma, No 24/25, 2000. 345. 42 Barcsay Jenő eredetileg a székesfehérvári István Király Múzeumnak szánta őket (vö. Sümegi György -Tóth