Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Sümegi György: Wolfner József és Mednyánszky László. (A Wolfner-Farkas-gyűjtemény)

3. Wolfner József és második félesége Róth Jolán síremléke a Budapesti Zsidó Hitközség Központi temetőjében nem jelenhettek meg a nyilvánosság előtt. Pedig Mednyánszky halálával Wolfner József nem hagyta abba az efféle munkát: 1919-1926 között Nagy Istvánnal volt szerződése. Viszonyukban a „szokványos kapitalista műkereskedői gyakorlat, a raktárra termeltetés" az egyik oldalon, s ennek következményeként regisztrálható a másik oldalon, hogy mindezzel „viszonylag egyenletesen nyugodt, gondtalan anyagi körülményeket biztosított a művésznek."

19 Wolfner Nagy Istvánnak szóló, eddig publikálatlan levelében nem hiába szorgalmazza a kiállításra készülést, mert a Nemzeti Szalonban 1923-ban megrendezett tárlata reveláció volt.

20 A kiadó ugyanakkor adta ki az első könyvét Nagy Istvánról,

21 amelyben a Wolfner József gyűjteményében őrzött képeket közölték elsősorban. A Singer és Wolfner kiadó életében - és a gyűjtemény történetében is - új korszak kezdődött akkor, amikor Wolfner József halála után fia (3. kép), a Párizsban akkor már ismert festőművész, Farkas István vette át a kiadó vezetését (1932-1944). O átalakíttatta - fölújíttatta a Wolfner-házat (Aradi utca 68.), és ott tartotta egyben a gyűjteményt. „Az Aradi utcai nagy szobákban - 1943-ban lehetett - minden Mednyánszkyt együtt láttam."

22 Farkas István Mednyánszky iránti föltétlen tiszteletében maga is gyűjtötte a képeit, gyarapította a Wolfner-kollekciót. „Mednyánszky-Múzeumot akar belőlük összeállítani, s az egészet a nemzetnek ajándékozni."

23 Kállai Ernővel monográfiát íratott róla

24 (4. kép). Könyve anyagának összegyűjtésekor Kállai fölmérte és jegyzékbe foglalta Mednyánszky műveit.

23 Ebben valószínűleg szerényen a „magántulajdon" fogalom mögött - ahogyan a könyvében is jelzi - rejtőzködnek a Wolfner-Farkas-kollekció képei (25 db), mert külön jelezte Kállai a Singer és W

T

olfner (328 db), özv. Wolfner Józsefné (15 db) és a Wolfner Gyula tulajdonában lévőket. Manapság Wolfner Gyula, ismert és önálló kiadványban publikált kollekciójára használják a „Wolfner-gyűjtemény" kifejezést, meghatározást.

26 Ebben az anyagban a jelentős Székely-, Lötz-, Szinyei- és népművészeti együttesek mellett a centrumot, a gyűjtemény súlypontját ugyancsak Mednyánszky-művek alkották. Wolfner Gyula „az Eskü-téri lakásában egy egész Mednyánszky-termet állított össze", s így „ebben a Mednyánszky-teremben valóban előtte állott egész művészi fejlődése, minden változatával".

27 Farkas István a Mednyánszky-, Nagy István- és Rudnay Gyula-alkotások

28 Wolfner József kialakította hármas gyűjteményi pillérére alapozta a sajátját, elsősorban a saját generációja és néhány fiatalabb művész (Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Domanovszky Endre, Egry József, Ferenczy Béni, Ferenczy Noémi, Gadányi Jenő, Kmetty János, Pátzay Pál, Vilt Tibor stb.) alkotásaiból gyűjtött, közülük többeket munkatársi viszonyban, a kiadója illusztrátoraként is foglalkoztatott (Hincz Gyula, Szalay Lajos

29 stb.). „Rendszeresen vásárolt tőlük, hogy segítse őket. Az volt a terve, hogy múzeumot alapít az új magyar művészetnek."

30 Ahogyan édesapjánál, Wolfner Józsefnél, úgy Farkas Istvánnál is egységet képezett a gyűjtés, művészek támogatása-segítése, művészeti feladatokkal való ellátása és a folyóiratés könyvkiadásban való részvételük, alkalmazásuk. A kiadó 1943-tól Új Idők (Singer és Wolfner) Irodalmi Intézet Rt. néven működött. (3. kép) 1944-ben kezdte Farkas L'art hongrois címen francia és magyar nyelvű képzőművészeti zsebkönyvsorozata kiadását. A köteteket részben a Farkas István tulajdonában lévő darabok illusztrálták. Erre utal az első négy kötet belső borítóján található felirat: „Collection Farkas", a sorozatjelzés alatt. „A könyvsorozat bemutatja a magyar művészet igazi nagyságait, akik utat mutattak a jövő fejlődését keresőknek."

31 A François Gachot sorozatszerkesztésében megjelent kötetek: 1. François Gachot: Rippl-Rónai, 2. François Gachot: Csontváry, 3. Lyka Károly: Nagy István, 4. Kopp Jenő: Derkovits?' 5. François Gachot: Ferenczy Béni, 6. Genthon István: £gry.

33

A sorozatban meghirdették Meiler Simon Mednyánszkyról szóló művét is, ez azonban nem jelent meg. Farkas István, érezve a vészterhes idők közeledtét, hogy kimentse a háborúból, a várható pusztulásból őket, a saját képeiből legfontosabbakat és néhány Mednyánszky-festményt 1942-ben Londonba szállíttatott.

34 A Wolfner-Farkas gyűjtemény ládákba csomagolva

35 az Aradi utcai ház pincéjében volt egészen addig, amíg az oroszok 1945-ben a szomszédos orosz követségi épületből áttörték a falat s akkor 24 órán belül ki kellett üríteni a házat. A gyűjteményt tartalmazó ládákat átszállították a kiadó pincéjébe az Andrássy út 16-ba. A ládákat Farkas István 1947es Nemzeti Szalonban megrendezett kiállítása előtt Farkas Károly nyitotta föl. O készítette elő édesapja 117 képét a kiállításra. Farkas Istvánt halottá nyilvánították és volt ugyan végrendelete, de abban nem rendelkezett a gyűjteményről. A felszabadulás után újjáalakult a kiadói tevékenység Pichler Ottó és Tímár Andor vezetésével, és egészen a föloszlatást, megszüntetést jelentő államosításig dolgoztak. Az államosítás riasztó hírére gyorsult föl a gyűjteménynek az öt Farkas örökös közötti fölosztása.

36 A beládázott kollekciót Glücks Ferenc Koszorú utcai pékségének pincéjébe vitték át,

37 vagyis azt a gyűjteményt,

38 amit 1948 nyarán öt részre osztottak. Ám az ugyanazon évben Rómába költöző Farkas Károly és Farkas Pál gyűjteményi-hányada, az egész kollekció kétötöde megőrzésre Glücks Ferencéknél maradt. Ez kizárólag úgy válhatott lehetségessé, hogy a disszidáló Farkas Károly és Farkas