Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Szabó Júlia: Mednyánszky László: tájvázlatok, táj és „genre" képek

27 „Fiatalabbkori művei a nagy tehetségű Mednyánszkyt is olyannak tüntetik föl, mint akit a barbizoni iskola, különösen Corot ihletett meg." és „A mi magyarjaink közül különösen b. Mednyánszky László az, kit újabb képei a neo-idealismus szín-symphonikusaihoz látszanak csatolni. Erős, eredeti tehetsége eleinte az intim tájfestés mesterévé avatta őt, s mint ilyen, fölfogásának finomságával és mélységivel valóban Corotra emlékeztetett; újabban azonban mindinkább függetlenítette magát a valóságtól s keresett és kissé egyhangú színhangulatokban kéjeleg." Berzeviczy Albert: A tájképfestés a XVII. században. Budapest, 1910. 188., 197. (Kiemelés tőlem: Sz. J.) 28 „Beckóról kevés kerül, mert a fiatalkori tanulmányaimat, addig míg festeni akarok, nem adhatom oda. Talán babonának tartod, de én azokban látom valamennyi volt és leendő képem őstypusát." Wolfner Józsefnek írt levele, [1913.] november 12. Budapest. In: „Igazi és valóságos csirkefogó: kezdem magamat szépnek találni" Válogatás Mednyánszky László leveleiből. Közreadja: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. 161. 29 Justh Zsigmond, képmása, (kat. sz. 61.), valamint vázlatai az SNG ltsz. K 10534 vázlatkönyvben. Fénykép párhuzamai: Justh (22. jegyzetben i. m.) 411. és [6.] kép: „Justh Zsigmond utolsó képe" címmel, 1895 körül 30 Vö. Buzási Enikő: A barátság-motívum térhódítása a 18. századi magyar portréfestésben. Művészettörténeti Értesítő, 33. 1984. 212-236. Gondoljunk Manet Emile Zola portréjára (1867-68), Claude Monet-t és feleségét csónakban, szabad levegőn lévő „műterem"-ben ábrázoló festményeire (1874). Ld. Venturi, Marcello: Loperapittorica compléta di Edouard Manet. Milano, 1967. 118., 197. A, B kép. 31 Palau i Fabre, Joseph: Picasso 1881-1907. Kindheit und Jugend eines Genies. München, 1981.; Pablo Picasso. Werke aus der Sammlung Marina Picasso. Hrsg. Werner Spies. München, 1981. 51.: 6. kép. 32 Vonaton utazók (Vasúti kocsiban) (kat. sz. 25.) A múzeumi leíró kartonon szereplő 1914-1918-as évszám szerintünk nem helyes. Vázlata: Ablakon kinéző. Vázlat a Vasúti kocsiban című képhez (kat. sz. 317.). Körülbelül 50-60 ilyen vázlat létezik. 33 Honoré Daumier: ///. osztályon, 1860-65 (Baltimore, Walters Art Gallery; Ottawa, National Gallery of Canada; New York, Metropolitan Museum of Art) és vázlatai. Ezeken a képeken a vasúti kocsi ablakaiból csak fény jön be, táj nincs, az utazók nyomorúságos körülmények között ábrázoltatnak. Vö. Barzini, Luigi: Lopera piltorica compléta di Honoré Daumier. Milano, 1971. 214., 215. kép 34 Edouard Manet, Reggeli a műteremben, 1868 (München, Staatsgemäldesammlungen / Neue Pinakothek). A képen Edouard Manet fia, házvezetőnő asszonya és a festő látható. 35 Ld. Mednyánszky vázlatfüzeteit (pl. Tiszai tájkép [Végtelen] vázlatai, 1912 (MNG ltsz. GO 1927-1402/77) és a budapesti Szépművészeti Múzeumban, valamint a bécsi Osterreichische Galerie -ben őrzött August von Pettenkofen szolnoki tájképeit, pl. Lóvásár II. (Österreichische Galerie ltsz. 4705), Szolnoki vásár (SzM ltsz. Ill B); Szolnoki vásár (SzM ltsz. 209 B). Vö. Rózsaffy Dezső: Pettenkoffen Szolnokon. Művészet, 4. 1905. 386-399.; Novotny, Fritz: Painting and Sculpture in Europe 1780-1880. New Haven - London, 1995. 244. kép; Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon, Budapest, 1985. 180., 140. kép. 36 Justh (2. jegyzetben i. m.) 303. 37 Lyka Károly: Mednyánszky stílusa. Művészet, 2. 1903. 366-367. 38 Lyka Károly: Tavaszi tárlat. I. Festmények. Új Idők, 1907. május 5. 455. 39 Czobel Istvánné (9. jegyzetben i. m.) 60., 62., 63., és Szemelvények Mednyánszky László korai naplóiból (7. jegyzetben i. m.) 336., 337., 338., 339. 40 Mednyánszky László korai naplóiból (7. jegyzetben i. m.) 336., 337. Arábiába is vágyott, ld. „Az önmegsemmisítés vízszintes irányában" - Válogatás Mednyánszy László kiadatlan naplófeljegyzéseiből. Közreadja: Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, No 24/25, 2000. 81. 41 „Egy pszichológiai leírás D'Annunziótól." 1912. július 14., Beczkó - ennyi szerepel a halott barátjához írt feljegyzésében. In: „Az önmegsemmisítés vízszintes irányában" (40. jegyzetben i. m.) 111. és Mednyánszky László korai naplóiból (7. jegyzetben i. m.) 337. 42 Szinyei Merse Pál: Hóolvadás, 1895 (MNG) a legjellemzőbb példa. 43 Czobel Istvánné (9. jegyzetben i. m.) 69. vö. Geller Katalin tanulmányával jelen kötetben. 44 „Az önmegsemmisítés vízszintes irányában" (40. jegyzetben i. m.) 110. Vö. Markója Csilla: „A fő, az egyetlen maradandó a hangulat" A hangulattól a motívumig. - Mednyánszky és a bécsi hangulatképfestészet / Stimmungsimpressionismus. Enigma, No 34, 2001. 5-23. 45 „Igazi és valóságos csirkefogó: kezdem magamat szépnek találni" (29. jegyzetben i. m.) 141. Az 1911. vagy 1912. március 25-én kelt nővéréhez, Mirihez írt levelében „Németország a legkiválóbb" festőjének nevezi Gustav Klimtet. 46 „Az önmegsemmisítés vízszintes irányában" (40. jegyzetben i. m.) 83. 47 A Liptószentmiklóson őrzött rajzok közül Táj híddal (Stúdia krajiny, GPMB ltsz. K 595), valamint Tájrajz „Kis patak délutáni világítás, hófoltok" felirattal (Stúdia krajiny, GPMB ltsz. K 512), Vázlatok (Studie, GPMB, ltsz. K 574); 'Tájrajz, rajta felirat görög betűkkel, olvasata: „késő délután" (Stúdia krajiny, GPMB); Virágzó folyópart (kat. sz. 74); Szőlőskert (kat. sz. 75). Igen sok vázlata a pozsonyi vázlatkönyvekben. 48 Isidore Pilsről: Beck de Fouquiéres, L.: Isidore Alexandre Augustin Pils, sa vie et ses oeuvres. Paris, 1876. (Művei a párizsi Musée Carnevalet-ban); Camille Corot: Párizs a kommün idején, 1871 (Párizs, Musée Carnevalet); Honore Daumier: Kivándorlók, 1868-70 (Minneapolis, The Minneapolis Institute of Art). Ld. Hoffmann (26. jegyzetben i. m.) 225. kép, de a képnek több változata is létezik! 49 Trattato della Pittura di Leonardo da Vinci. Ed. G. Manzi. Róma, 1817. I. 23., magyarul: Leonardo da Vinci: A festészetről. Ford. Gulyás Dénes, Bp., 1967. 40-48. No 23. és 73-74. No 68. 50 Mednyánszky László korai naplóiból (7. jegyzetben i. m.) 340. 51 „Az önmegsemmisítés vízszintes irányában" (40. jegyzetben i. m.) 92. - 1908. december 29. Budapest. Hasonló gondolatot fogalmazott meg Popper Leó Goya-kiállítás Bécsben című írásában, 1908-ban: „Egyet mondanak, mélyen egyet a formák és a tárgyak: a káoszt mondják és ezer kínját. Egyszerre nagy belső igazukat látjuk a rossz és gyötrő foltoknak." In: Popper Leó: Esszék és kritikák. Szerk., a jegyzeteket és az utószót írta: Tímár Árpád. Budapest, 1983. 36. 52 Reuther, Manfred: Das Frühwerk Emil Noldes. Köln, 1985. 20., 21. és 6. színes kép. Grunau-i táj, 1893, 11. színes kép: Jégmező naplementével, 1895, 162. kép, Aratás, 1904. 180 kép.; Franz Marc 1880-1916. [kat.] München, Städtische Galerie im Lenbachhaus. Hrsg. von Rosel Gollek. München, 1980. No 58. Abb. 12. Lovak hegytetőn, 1906, kréta 53 „Élete a talajjal egybe-mállik [...] / Szeméből édes nedvet szí a hangya / És nincsen bőre már, csak csupa kérge / [ ...] / S Apollo fájdalma énekbe árad, / Száll síkon-ormon át, mindegyre szebben. / Hallják a füvek, a mohok, az ágak / És a források, és tenger-mélyi vermek, / Az égő lélek dala szerteárad / Ágya lesz élőnek, s élettelennek". Gabriele D'Annunzio: Apollo és Daphne. (1900.) Weöres Sándor fordítása. In: Weöres Sándor: A lélek idézése. Budapest, 1958. 692., 693., 694., 695.