Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Szinyei Merse Anna: Mednyánszky kapcsolata kora művészetével

(1793-1875) emlékkiállítás. Magyar Tudományos Akadémia Művészed Gyűjtemény. Szerk. Papp Gábor Gvörgy. Budapest, 2001. 57-62. 5 Markója Csilla és Hessky Orsolya szíves közlése. 6 Malonyay Dezső: Mednyánszky. Budapest, 1905. 27., 42., 43. 7 Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben. Budapest, 1951. 42. 8 Czobel (3. jegyzetben i. m.) 64. 9 Szinyei Merse, Anna: Neue Bestrebungen: Realismus, Naturalismus und Freilichtmalerei bei den Ungarn in München. In: Ungarn und die Münchner Schule. Spitzenwerke aus der Ungarischen Nationalgalerie 1860 bis 1900. [kat.] Bayerische Vereinsbank. Hrsg. von Zsuzsanna Bakó, Anna Szinyei Merse. München, 1995. 34-36., 88. 10 Ruhmer, Eberhard: Die Münchner Schule 1850-1914. [kat.] Haus der Kunst. München, 1979. 432., 434., 440., 441. 11 A szakirodalomban Szabó Júlia foglalkozott legbővebben ezzel a vonatkozással: Szabó Júlia: A mitikus és a történelmi táj. Budapest, 2000. 172-173., 206. 12 Czobel (3. jegyzetben i. m.) 61. 13 Salon de 1874. 91' Exposition officielle depuis l'année 1673. Explication des ouvrages de peinture, sculpture, architecture, gravure et lithographie des artistes vivants, exposés au Palais des Champs-Elysées. Paris, 1874. No 42., 198., 229., 230., 236., 257., 445., 446., 458., 459., 460., 522., 523., 541., 542., 543., 544., 545., 546., 1275., 1281., 1308., 1309., 1374., 1375., 1419., 1426., 1586., 1587., 1698. Manet képcíme itt: Le chemin defer (No 1260.) 14 Salon de 1875. 92' Exposition officielle depuis l'année 1673. Explication des ouvrages de peinture, sculpture, architecture, gravure et lithographie des artistes vivants, exposés au Palais des Champs-Elysées. Paris, 1875. Katalógusszámok, az 1874-ből kiemelt nevekével együtt: 226., 266., 267., 505., 519., 520., 521., 786., 835., 836., 1123., 1124., 1412., 1433., 1440., 1454., 1461., 1462., 1528., 1578., 1584. Mészöly Géza tévesen „Menoly Giza" néven szerepel és müncheni címén kívül Munkácsy párizsi címét is megadták. 15 Czobel (3. jegyzetben i. m.) 61. 16 Corot, Courbet und die Maler von Barbizon. [kat] Haus der Kunst, 1996. Hrsg. von Christoph Heilman, Michael Clarke, John Sillevis. München, 1996. A nagy kötet számos érdekes részlettel szolgál. 17 Livret illustré, Musée du Luxembourg. Ed. Dumas. Paris, 1884. 18 Miri úgy tudta: „A kép motívuma: szürke borús Szajna, a Notre Dame-mal", az 1876-os Salon hivatalos katalógusának (vö. 19. jegyzet) 178. oldalán, az 1434. szám alatt viszont Paysage, en Hongrie szerepel, a festő lakcíme pedig Rue Duperré 8. Az 1877-es katalógusban egyáltalán nem található meg Mednyánszky neve, és ez egybevág húga emlékezésével, miszerint abban az évben nem készült kiállításra. így tévesen került a szakirodalomba az 1877-es Salon. Ld. Czobel (3. jegyzetben i. m.) 62. 19 Salon de 1876. 93" Exposition officielle depuis l'année 1673. Explication des ouvrages de peinture, sculpture, architecture, gravure et lithographie des artistes vivants, exposés au Palais des Champs-Elysées. Paris, 1876. No 297., 348., 417., 418., 486., 487., 566., 682., 752., 1073., 1449., 1450., 1505., 1506., 1524., 1569., 1573., 1574., 1576., 1577., 1922. 20 Czobel (3. jegyzetben i. m.) 62. 21 Uo. 22 J. Paul Getty Museum, Malibu. Vö. Alexandra Murphy, In: Corot, Courbet und die Maler von Barbizon (16. jegyzetben i. m.) 288. - Rijksmuseum H. W. Mesdag, Hága. Vö. Nieuwenhuis, Domela: Catalogue des collections du Musée Mesdag. XIX siècle. Ecoles étrangères. La Haye, 1981. 69. 23 Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 28. 24 Mint tette ezt Anton C. Glatz: Ladislav Mednyánszky a Strázky. Expozície SNG kastiel' Strázky. Bratislava, 1990.15-20. Vö. Markója Csilla: Egy másik Mednyánszky. (A Mednyánszky-kutatás újabb forrásai) [I.] Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000. 98., 112

25 25 Kiss-Szemán Zsófia: Mednyánszky László 1877-8l-es naplója és a Varjak az itatón című festmény története. Enigma, No 24/25, 2000. 314., 322.; valamint Szinyei Merse Anna: Plein-air törekvések Magyarországon és a korai Szolnok. In: Szolnoki művésztelep 1902-2002. Szerk. Kertész Róbert, V. Szász József, Zsolnav László. Szolnok, 2001. 24., XIV. t. 26 Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokában kiállított művek sorozata 1877-ik évi december hó 16-án. Budapest, 1877. „39. Holdas éj. Of. 100 ft, 61. Mednyánszky László, Szolnok, Őszi est az erdőben. Of." 27 Czobel (3. jegyzetben i. m.) 64. 28 Szinyei Merse Anna: A nagybányai festészet plein air előzményei. In: Nagybánya művészele. [kat.] Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Nagy Ildikó! Budapest, 1996. 80., 84-85., 87-88., 91. 29 Ld. 26. jegyzet; Exposition Universelle Internationale de 1878 à Paris. Catalogue officiel. Paris, 1878. Tome I. Groupe I. Classe 1. Hongrie. „No 28. Mednyánszky (Baron L.), à Buda-Pest II. Un soir d'automne." KissSzemán (25. jegyzetben i. m.) 318. - egy 1878 áprilisa és 1879 vége közötti párizsi útról ír, de az eddigi szakirodalom erről nem tud. 30 Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 28-29. 31 Mendoza Garriga, Cristina: Catáleg de pintura segles XIX i XX. Fons del Museo d'Art Modern. Barcelona, 1987. II.: 1067. 32 Czobel (3. jegyzetben i. m.) 62-63. Az itáliai tartózkodás pontos időpontját egyébként Miri nem írja meg, sőt, ennek meghatározásában meglehetős zavart kelt az az egy oldallal későbbi megjegyzése, miszerint 1878-79 telét Mednyánszky Nagyőrön töltötte. Ez valószínűleg téves. 33 Dal vero. 11 paesaggismo napoletano da Gigante a De Nittis. Palazzo Cavour, 2002. A cura di M. Picone Petrusa. Torino, 2002. 45-50., 66., 178., 187.; Maggio Serra, Rosanna: L'Ottocenlo. Catalogo delle opere esposle. Galleria Civica d'Arte Moderna e Contemporanea, Torino. Milano, 1993. 169., 170., 177., 187-189., 195-197., 201-205., 210-233.; Italie 1880-1910. Arte alla prova della modernitá. [kat.] Roma, Galleria Nazionale d'Arte Moderna - Paris, Musée d'Orsay, 2001/2002. A cura di Gianna Piantoni e Anne Pingeot. Roma, 2001. 196., 199-200., 218., 278., 282. 34 Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (1877-1881). Közreadja: Kiss-Szemán Zsófia. Enigma, No 24/25, 2000. 339. Szerintem tévesen datálta az itáliai időszakot 1880-ra. Sőt, annak ellenére, hogy Miri megírta, hogy bátyja két telet töltött Rómában, Kiss-Szemán mindössze öt hónapot számított a sűrű programok között Itáliára, ami ellentmond a teljes szakirodalomnak. Vö. Kiss-Szemán (25. jegyzetben i. m.) 318. 35 1902. április 1-i levél Koronghi Lippich Elekhez. In: Szinyei Merse Anna: A Majális festője közelről. Budapest, 1989. 210. 36 Melier Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei. Budapest, 1935. 100., illetve 113-114. 37 Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál ékte és művészele. Budapest, 1990. XXXIX. kép, 92-93. A monográfia az összes említett képpel foglalkozik. 38 MNG állandó kiállításán, akárcsak a Majális és a Lilaruhás nő. Egyébként Hollósy Simonnak is a Hóolvadás volt a kedvence, amikor először láthatta Szinyei Merse főműveit a millenniumi tárlaton.