Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

KRONOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS MÁNYOKI ÉLETRAJZÁHOZ ÉS MŰVEIHEZ

KRONOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS MÁNYOKI ÉLETRAJZÁHOZ ÉS MŰVEIHEZ A Hont vármegyei Szokolyán egy nemesi származású református lelkészcsaládban születik. (Hagedorn, 1755. 256.) A család 1643-ban III. Ferdinánd diplomájával kapott nemességet, birtokai az 1670-es években Érseklélen feküdtek.

1 Ádám nagyapja, Mányoki Mihály 1652-től a tatai református egyházmegye első esperese volt, 1665 előtt 40 évig maga is lelkész Tatán. Apja, Mányoki János 1662-ben Debrecenben, 1668-tól Leydenben, 1669-től pedig a franekeri egyetemen tanult. 1670-ben jött haza, s először Szokolyán, majd 1680-ban Losoncon, 1681-1683 között pedig Bátorkesziben látott el lelkészi szolgálatot.

2 1672-ben vette feleségül Deli Katalint, akitől hat gyermeke született.

3 1685 Feltehetően az Érsekújvár és Esztergom alatt dúló harcok miatt a család Komáromba húzódott vissza. Itt fogadja magához Mányoki Ádámot 1685-ben Doelfer, a szövetséges keresztény haderőkhöz tartozó braunschweig-lüneburgi csapatok főhadbírója, aki a 12 éves fiút a lüneburg-cellei hercegségben fekvő Cellébe viszi. Elsőként egy Schiller nevű cellei rajzmester, majd négy hónapig Andreas Scheits volt a mestere. (Hagedorn, 1755. 256.)

4 1692 Önálló portréfestőként dolgozik Lüneburgban, ahol 1695-ben összeütközésbe kerül a helybeli festőkkel. (Neues Vaterländisches Archiv... 1827. I. 156.)

5 1692-1696 k. Fiatal nő képmása (B. 329.) 1694 k. Sophie Dorothea von Celle, „Prinzessin von Ahlden" (?) - félalakos középrész (B. 307.) 1697 Legkorábban ekkor valószínűleg Hannoverbe került, feltehetően korábbi mestere, Andreas Scheits ez időben történt udvari festői kinevezése kapcsán. Anton Ulrich braunschweig-wolfenbütteli herceg salzdahlumi képtárának műveit tanulmányozva képzi magát. (Hagedorn, 1755. 257-258.) Erdős táj patakkal és hegyi úttal (A. 223.) 1700 körül Hamburgban dolgozik. (Lázár, 1933. 12, Hagedorn kiadatlan levele alapján) 1702 Michael Berthold de Gileno (A. 15.) 1700-1703 között Hermann Leitger (A. 81.) 1703 Berlinben dolgozik. (Hagedorn, 1755. 258.) 1703-1707 Constantin Friedrich Biesendorf (A. 19.) 1704 Wied-Neuwied gróf és felesége (A. 167-168.) Női arckép (A. 174.) 1704 k. Fiatal férfi prémmel díszített lengyel öltözetben (B. 323.) 1705- 1706 Előkelő ifjú sötétvörös kabátban (B. 324.) 1706- 1707 Tisztisorozat Frigyes Vilmos trónörökös számára (B. 236, 238-239, 242-243, 247-248, 252-258, 260, 262-265, 274-277, 282, 2 9 0-292, 294-295, 297, 3 0 2, 3 04, 311-316, 320-322.) 1707 Sophie Dorothea von Celle, „Prinzessin von Ahlden" (?) - kiegészítés (B. 307.) 1707. április Berlinben megismerkedik II. Rákóczi Ferenc feleségével, akinek ekkor elkészíti portréját. (Vö. Szalay, 1870. 73.) 1707 II. Rákóczi Ferenc felesége (B. 301.) 1707. augusztus Rákóczi felesége és udvari orvosa, Lang Ambrus hívására Magyarországra érkezik és Homonnán találkozik a fejedelemmel. Rákóczi 900 rajnai forint éves fizetéssel, valamint egy későbbi külföldi tanulmányűt ígéretével udvari festőként alkalmazza. (Hagedorn, 1755. 258; Lukinich, 1927. 663; valamint vö.: Archívum Rákóczianum. III/I. 1978. 500.) 1707 II. Rákóczi Ferenc (B. 298.) 1707- 1708 II. Rákóczi Ferenc (B. 300.) 1708. április 12. Kassán egy rajzvázlatot készít Rákócziról. (Beniczky Gáspár naplóbejegyzése, Rákóczi Tár I. 114.)