Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - A. Jelzett, valamint forrás vagy metszet alapján Mányokinak tulajdonított művek (A. 1-229.)

KÖNIG, Friedrich August Christian Joseph von (fl792) 1759-től a drezdai Opera (Königl. Theater) aligazgatója, 1763-tól «Directeur des Plaisirs"-je. IRODALOM: Schlechte, 2000. 47, 49/8. j. 1747 Térdkép kivágató portréja egykor Georg Friedrich Walther gyűjteményében, Drezdában. Leírás: „Adam von Manyockj, No. 128. Das sehr ähnliche Portrait des ehemaligen Königl. Poln. und Churfürstl. Sachs. Directeur des Plaisirs Herrn von König zu Dresden, in einem braun sammtnen mit Gold gestickten Galakleide. Zur linken Seite stehet ein Clavecin mit aufgelegten Noten, welches er mit der linken Hand anschlägt. Ein Kniestück 1747 gemalt. Auf L. 2 Elle 7 Zoll hoch und 1 Elle 22 Zoll breit." Az adatot a korábbi irodalom Johann Ulrich König (1688-1744) udvari költő és librettista portréjának vélte. Ennek azonban ellene mond Johann Ulrich Könignek a kép készítésénél korábbi halálozási éve, s főként az, hogy a leírásban az ábrázolt Directeur des Plaisirs-ként szerepel, ami az adatot Friedrich August Christian Joseph von König portréjaként azonosítja. IRODALOM: Beschreibung einer kleinen Gemälde und KunstSammlung zu Dresden, mit Anmerkungen herausgegeben von G. F. Walther (K. P. H.) Dresden, 1812. 88-89. 128. sz.; Stübel, 1914. 7/2. j. (mint König, Directeur des Plaisirs); Lázár, 1927. III. 47. 152. sz.; Lázár, 1933. 70/1. j. (mint Johann Ulrich König); Hopp, 1973. 741. (mint Johann Ulrich König); Hopp, 1973a. 156. (mint Johann Ulrich König) A. 79. VÖ. 117. kép KÖNIGSMARCK, Maria Aurora von, grófnő (1662-1728) Svéd származású grófnő, aki stockholmi, braunschweigi, hannoveri udvarokban nevelkedett. Konrad Christoph von Königsmarck táborszernagy, altábornagy, stockholmi alkormányzó (1634-1673) és Maria Christina von Wrangel (1638-1691) leánya. 1694-től 1696-ig Erős Ágost metresze volt, akitől 1696-ban fia született, Moritz, később von Sachsen gróf. 1698-től koadjutor, 1700-tól főapátnő a quedlinburgi apátságban, de többnyire Quedlinburgtól távol, főként Sziléziában élt. IRODALOM: Hübner, IV. 1733. 1324. tábla; Altpreußische Biographie I. 526-528; NDB XII. 359. Egykor Georg Friedrich Walther gyűjteményében, Drezdában. Leírás: „Adam von Manyokj, No. 103. Portrait der Gräfinn von Königsmark, als sie vom Könige in Polen und Churfürsten von Sachsen August II. auf der Redoute gebeten wird, sich zu demasquiren; in der rechten Hand hält sie die abgenommene Maske, und mit der Linken zieht sie den grünen Schleyer weg. Auf L. lElle 18 Zoll hoch und lElle 15 Vi Zoll breit. In der K. Gallerie zu Schleißheim Befinden sich dato 1 St; in der K. [Galerie] zu Salzthalen 1 Stück..." (Ez utóbbi mondat feltehetően Mányoki munkáira vonatkozik, az első valószínűleg önarcképe, az utóbbi Götter gróf portréja lehet). A megadott méret (kb. 100x94 cm) alapján feltehetően kisfigurás jelenet. A leírás sok részletben egyezik azzal az egész alakos kompozícióval, amelyet a drezdai udvari festő, Johann Heinrich Schmidt (1749-1829) 1782-ben készített a jelmezes, egyiptomi környezetben, kezében maszkkal ábrázolt grófnőről. („Schmid fee. 1782." jelzéssel, egykor Potsdam, Stadtschloß. Háborús veszteség. Forrás: Stiftung Preußische Schlösser und Gärten Berlin-Brandenburg, fotóarchívum, ott Cosel grófnő portréjaként.) A leírás és a festmény motívumegyezései, valamint Schmidt ábrázolásának jelenetszerűsége talán megengedi, hogy benne a Walther-gyűjtemény egykori képének Königsmarck grófnőt megörökítő részletét, pontosabban annak másolatát lássuk. Schmidt kompozíciójának ismeretlen festőtől való mellkép-változatát már Stanislaw August Poniatowski gyűjteményének leltára (1795) is Aurora Königsmarck portréjaként tartotta nyilván, amely kép Iskierski 1931-es katalógusa óta - téves meghatározással - egészen a legutóbbi időkig Mányoki munkájaként szerepelt az irodalomban (C. 359.). IRODALOM: Beschreibung einer Kleinen Gemälde- und KunstSammlung zu Dresden; mit Anmerkungen herausgegeben von G. F. Walther (K.P.H.) Dresden, 1812. 69-70. 103. sz.; Stübel, 1914. 7/2. ].; Lázár, 1927. III. 47. 150. sz. (a Walther-gyűjteményben rossz katalógusszámot ad meg); Lázár, 1933. 30/2. j. (rossz katalógusszámot ad meg). A. 80. LANGBEIN, August Christoph (?-?) Szász udvari orvos, a drezdai szenátus prefektusa. Friedrich Gottlob Schlitterlau (1730 körül-1782) Rézmetszet; 213x158 mm Berlin, Staatliche Museen zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz, Kupferstichkabinett Jelezve: „Manyoki pinx - F. G. Schlitterlau sculpsit" Felirat: „AVGVST. CHRISTOPHOR. LANGBEIN PHIL. ET. MED. D. REG. POL. ET ELECT SAX MEDICVS OBSTETRIC AVLICVS. ET. SENATVS DRESDENSIS PRAEFECTVS. OBSTETRICIBVS" IRODALOM: Nagler, XVII. 254/1. (egyik legjobb, ritkán előforduló lapjának mondja, előképének szerzőjét nem közli).