Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)
OEUVRE-KATALÓGUS - A. Jelzett, valamint forrás vagy metszet alapján Mányokinak tulajdonított művek (A. 1-229.)
IRODALOM: Stübel, 1914. 7/2. j.; Petrovics, 1925. 4. 6. sz.; Lázár, 1926.1. 99. 14. sz.; Lázár, 1933. 50, 138, XLVI. tábla (1723-ra datálja, a leltárban szereplő képpel nem hozza összefüggésbe); Bottyán, 1952. 17; Garas, 1955. 19; MűvLex, III. 1967. 237; Hopp, 1973. 738. (1723); Hopp, 1973a. 137. (1723); Buzási, 1998. 81, 87, 97. 28. sz. (1731); Magyar művészet 1800-ig, 2001. 365. (1723-ra datálva) A. 69. VI. (III.) KÁROLY császár, magyar király (1685-1740) 1714-1723 Dresdener Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A. Inv. Nr.: 1128. „Mangocki - cop[ie] - Kayser Carl VI 2E 12Z - 2E 6Z ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): Flemmings Palais. Dresdener Gemäldeinventar „vor 1741" Fol. 31v: „Kayserl. Portraits" Lit: A. Inv. Nr. 1128. „... - cop[ie] Carolus VI - Kfniebild] - ... - ..." A leltár felvétele idején („Befinden sich dato"): „Untere Stall-Zimmer auch Gallerien" Az adattal esetleg összefüggésbe hozható fennmaradt térdképre ld. az A. 68. tételben írottakat. IRODALOM: Buzási, 1992-1996. 108/216. j.; Buzási, 1998. 68, 81, 97. 27. sz. A. 70. IV. KÁROLY nápoly-szicíliai (később III. Károlyként spanyol) király (1716-1788) Bourbon dinasztiából született V. Fülöp spanyol király és Elisabetta Farnese fiaként. 1731-1736 között Parma és Piacenza hercege, 1734-1759 között a Szicíliai Kettős Királyság (Nápoly és Szicília) uralkodója, 1759-től III. Károly néven Spanyolország királya. 1738-ban feleségül vette Maria Amalia Christine szász hercegnőt (1724-1760), III. Ágost lengyel király és szász választófejedelem, valamint Maria Josepha leányát. IRODALOM: Marx, 1975. 168; Commaire, 1994. Vol. 2. 212-216. 1738 (?) Arcképe szerepel a Mányoki-hagyaték összeírásában (1757) és árverési katalógusában (1758): Fol. 28v: „No. 39. Ein Kopf Ihro Mait. des Königs beyder Sicilien von H. Defuncto -16 g.-" Fol. 194v: „No. 39. Ein Kopf Ihro Majt. des Königs beyder Sicilien von H. Defuncto -14 g. 6 pf.-" Fol. 131: „133. Sr. Königliche Majestät beyder Sicilien, 39". FORRÁS: SächsHStA, Amt Dresden Nr. 1271. IRODALOM: Lázár, 1927. III. 44, 47. 175. sz. (III. Ágost portréja); Lázár, 1933. 70/4. j. (III. Ágost portréja); Buzási, 1997. 186, 188. a. Johann Martin Bernigeroth (1713-1767) 1738 Rézmetszet; 322x210 mm (lemezméret) Jelezve (jobbra): „M. Bernigerothi filius sculps. Lips." Felirat: „Don Carlos Neapolis et Sicilian Rex" Maria Amalia Christine portrémetszetének párdarabjaként feltehetően a fenti adatban szereplő kép alapján készült lap, amely megjelent /. H. Zedier: Grosses vollständiges Universal Lexikon Aller Wissenschaften und Künste. Th. 17. (Halle und Leipzig 1738.) frontispiciumaként. Az adatban említett kép és a metszet összefüggésének alapja az, hogy a ZedlerLexikon azonos kötete 18. részének frontispiciumaként közölt párdarab, Maria Amalia Christine portréjának metszete Mányoki egy ma is meglévő munkájára vezethető vissza (B. 287). A két metszet IV Károly és Maria Amalia Christine 1738-as házasságkötésének alkalmából jelent meg. Feltételezhető tehát, hogy egy összetartozó képpár alapján készültek, , UDon Cariai JXffip<rfùr et cSicUiœ cHei A. 70/a.
