Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK

43 pek. Vayer Lajos ismerte fel, hogy ezek a portrék Callimachus Experiens Attilájának képi megfelelőiként Mátyást Attilának, a civilizáció ellenségének vonásai mögé bújtatták, s ekként a Mátyás-ellenes humanista propaganda fontos emlékei. B. B. Fejér 1817, 30; MTKCs 1894, 9; MTKCs 1907, 11; Peregriny 1909, 442, 554, 855; Balogh 1940, 524., 63/k. sz.; Vayer 1967, 191., 2. kép; Történelem-kép 2000, III—5. (BASICS BEATRIX) 44. I. Mátyás király képmása 18. század Vászon, olaj; 70 x 53 cm; felirata: „MATHIAS. CORVINUS. REX. HVNGAiUAE." Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 83. sz.: „Similis effigies eiusdem Mathiae Corvini regis Hungáriáé; recentior pictura ex claustro P. Paulinorum Tallensium (Maria-Thal) allata." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 16 A 43. sz. kép változata, az arc finomabb, inkább törekszik festői hatásokra, az erősen átfestett viselet viszont ehhez képest meglepően lapos, kidolgozatlan. A marosvásárhelyi Teleki Tékában mindkét kép változata megtalálható, az egyik felirat nélkül. B. B. Fejér 1817, 30; MTKCs 1894, 8; MTKCs 1907, 11; Peregriny 1909, 442, 553, 855; Balogh 1940, 524., 63/h. sz. 45. Nádasdy Ferenc állítólagos képmása 18. század Vászon, olaj; 20,5 x 17 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 103. sz.: „Effigies Francisci de Nádasd, coniurationis Zrinyiano-Tattenbachianae socii; 8 pollices alta; pictura telae superinducta; coaeva; in circumferentia nova lignea deaurata." Budapest, Magyar Nemzed Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 51 Nádasdy Ferenc a Dunántúl egyik leggazdagabb földbirtokosa, 1633-ban Vas vármegye főispánja, 1646-ban királyi főudvarmester, majd 1664-ben országbíró, valamint belső titkos tanácsos lett. 1667-1670 között, Wesselényi Ferenc halálát követően nádor. Az alsó-ausztriai Pottendorf várában volt birtokainak központja. Híres volt mint műgyűjtő, mecénás, a tudományok és művészetek támogatója, műalkotások megrendelője. Számos jeles irodalmi és történeti munka ldadása kötődik nevéhez; a legismertebb az 1664-ben megjelentetett Mausoleum, amely mindmáig az egyik leghíresebb magyar uralkodóképmássorozat. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvéte-