Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK

37 egyszer fordul elő: a bécsi császári és királyi képzőművészed akadémia beiratkozási anyakönyvében 1734-es dátummal - a nagyváradi képet (vagy vázlatát) ez a „Bachmann Casparus, Österreicher esetleg hasonnevű fia másolhatta le 1782-ben. A váradi püspökség alapításának legendáját korábbi források alapján a 14. századi Képes Krónika szövegezte meg, amely szerint Szent László „Bihar megyében a Körös folyó mellett vadászat közben talált egy helyet, ahol angyali intelemre elhatározta, hogy monostort épít Szűz Mária tiszteletére" (Geréb László fordítása). A képi ábrázolások azonban a vadászat motívumát a váci szarvascsoda számára tartották fenn a középkorban, míg a váradi egyház az építés jelenetével szerepel a ciklusokban. Az „angyali intelem" képe elsőként 1681-ben, a jezsuita Tarnóczi István latin nyelvű, verses Szent László-életrajzának illusztrációi között jelenik meg, a XXI. táblán - városi környezetben. Vinzenz Fischer nagyméretű mellékoltárképe már a Patrona Hungariae-gondolat Szent Lászlóra vonatkoztatásának ismeretében, a Magyarok Nagyaszszonya-ábrázolás (melynek ikonográfiájához maga Fisher is hozzájárult székesfehérvári Szent István-főoltárképén, 1775-ben) rutinjával készült. Az „intelem" egyértelműen Szűz Máriától ered, a gyermekangyalok pedig, a barokk alapításképek szokása szerint az aktuális épület (itt a csak 1780-ban fölszentelt Franz Anton Hillebrandt-féle székesegyház) alaprajzát hozzák a király elébe. Az erdei vadászat jelenetét más, a német és osztrák barokkban számon tartott alapításlegendák képei (Wessobrunn, Kremsmünster stb. mellett), elsősorban Klosterneuburgé ihlették. J.A. Peregriny 1909, 442, 540-541, 942; MNG 1984, 184. sz.; KERNY TERÉZIA: Szent László egyházalapításai az irodalomban, képzőművészetben és néphagyományban. In: Pavilon 9 (1994), 15; Történelem-kép 2000, V-35. sz. (JÁVOR ANNA) 38. Két férfiképmás (Ismeretlen katonatisztek arcképei) 18. század második fele Vászon, olaj; a: 85 x 67,5 cm, b: 80 x 67 cm A múzeumi hagyomány szerint Jankovich Miklós gyűjteményéből származnak. Az Inv. Imag. nem tartalmazza őket. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: a: 204, b: 195 A 18. század második feléből, Mária Terézia uralkodásának idejéről ismeretes néhány tisztikar- vagy ezredgaléria. Egy-egy ilyen katonai portréegyüttes lényegében hasonló célokat szolgált, mint az ősgalériák. Ennek ma is érintetlenül fennmaradt, talán legismertebb példája a történelmi Magyarország területéről a betléri (ma Betliar, Szlovákia) Andrássy-kastély „Nádasdy-huszárok" terme. Az ottani