Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

SZENTESI EDIT: Egy másik gyűjtemény. Varsányi János rajzai Fejérváry Gábor elefántcsont faragványairól

képmás" teremtésének bevett eszköze volt, a módszer alkalmazásának egy 18. század közepi magyarországi példáját nemrégiben gazdag kontextusával együtt mutatta be Endrődi Gábor (Fejezetek a „Galgóci Betlehem" történetéből. In: ME 47 [1998], 1-37; Történelem-kép 2000, 482-489., VIII-2, VIII-3. sz.). Mindemelett a uralkodó jelvényegyüttesét és üveges tekintetű, kerek, merev vagy másképpen mondva kicsit ikonszerű arcát és ruházatát érdemes összevetni II. Richárd királynak a Westminsterben őrzött, eredetileg a székesegyház szentélyében az állandó királyi jelenlétet megvalósító, 1394-1395-re datált, életnagyságú festett portréjával is. (Kérdés persze, hogy a festmény mai állapota, és a szakirodalom szerint elsősorban arca, mennyiben egy 1866-as - tehát jóval tárgyunk készülte utáni - restaurálás, illetve átfestés eredménye; vö. Age of Chivalry. Art in Plantagenet England, 1200-1400. [Kiáll, kat., Royal Academy of Arts] Szerk. ALEXANDER, JONATHAN-BINSKI, PAUL. London 1987, 713. sz. [TUDOR-CRAIG, PAMELA].) Az összehasonlítás a csontfaragvány gyengeségét is azonnal nyilvánvalóvá teszi. Közöleden Az ábrázolt tárgy a liverpooli városi múzeumban talán elpusztult az 1941-es tűzvészben (de nem szerepel a közölt veszteséglistán, 1. Gibson 1994, xxi-xxil) Sz.13. Álló nőalak szobra A gyűjtemény katalógusai szerint kínai elefántcsont-faragvány Papír, ceruzával kihúzott ceruzarajz; 420 x 265 mm; jelezve nincs, felirat tollal az alak fölött: „69"; ez ceruzával áthúzva és melléírva: „68." Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: Ms 4404/68 Mintegy 20 cm magas szobrocska. Álló nőalak hosszú ruhában, lefelé tekint, jobb keze a teste mellett kinyújtva, a bal a test előtt behajtva. A Fejérváry-gyűjtemény kéziratos katalógusában nincs fellistázva, valószínű tehát, hogy 1846 nyara után került a gyűjteménybe. Henszlmann, illetve Pulszky katalógusai említik, de rendkívül szűkszavúan, a kínai emlékek csoportjában (Henszlmann 1853, 499. sz., Pulszky 1856, 52., 100. sz.). Varsányi jegyzékében a javításnak megfelelően a 68. számon szerepel. (Vars. lev.: „68. Egy elefánt csontból faragott alak. Fehérváry Gy.") Közöletlen Az ábrázolt tárgyat - amennyiben megvan -, a liverpooli városi múzeum őrzi