Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

FÜGGELÉK

368. Miskovits Mózes rézmetsző átvételi elismervénye az Egyeden talált kancsórói 1832. március 15. Pest Kék papír, barna tinta; 214 x 185 mm Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Fond 16/60 369. A „Bene vitéz" sírjában talált tárgyak jegyzéke 1835 előtt Kékesszürke papír, ceruza, barna tinta; 123 x 193 mm (kettőbe hajtva) Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Fond 16/60 370. Báthori István ("f 1605) tumbafedelének rajza 18. század vége-19. század eleje Papír, ceruza és fekete tinta; 316 x 222 mm Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Fol. Lat. 1694, fol. 7. A lap egyik (7r) oldalán a zsoltáros Báthori István nyírbátori tumbája fedelének rajza látható, a másik oldalon pedig a nyírbátori református templom feliratai: a külső homlokzaté, a kettős kapué, a stallumé stb. 371. A szürtei középkori sírkő rajza 19. század első harmada (?) Fr. Svajczer jelzéssel Papír, ceruza és fekete tinta; 367 x 234 mm Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Fol. Lat. 1694, fol. 16v A lap rectóján látható a sírkő rajza, körben a körirat következő feloldásával: „Hic jacet ... I dnus de zeurte in anno domini millesi I mo quingentesim I o Ima mensis Decemberis misere requievit". A rajz alatt tollal: „Rudis delineatio lapidis sepulchralis in pago Szűrte Ecclesia existentis facte per me Fr. Svajczer". A lap színén a kassai Szent Erzsébet-templom búcsúlevelének (1483. január 22; Dl. 45.939) másolata. 371 372. A debreceni régi Nagytemplom feliratai 19. század első fele Papír, barna tinta; 424 x 275 mm Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Fol. Lat. 1694, fol. 8. A lap rectójának bal sarkában rajz a debreceni régi református templom (a középkori Szent András-templom) Bethlen-címeréről, a lap versójának bal felső sarkában ugyanettől a kéztől ugyanonnét a város címerének rajza. A lapon hat, az 1804-ben leégett templom homlokzatán egykor olvasható felirat szövege (vö. Szűcs ISTVÁN: Szabad királyi Debrecen város történelme. Debrecen 1871-1872, I, 262-268). A rajzokat ugyanaz a kéz készítette, akinek a Rohonci-kódexet, ezt a híres, halandzsa-jelekkel teleírt kódex-hamisítványt köszönhetjük (MTAK, Kézirattár, K 114; vö. Tönendem- kép 2000, VII-23. sz. [ROZSONDAI MARIANNE]). Hog}' e kéz munkáját ma már stíluskritikai úton is tudjuk azonosítani, azt elsősorban Rozgonyi Piroska elmélyült kutatásainak köszönhetjük. Ugyancsak ő vezette be