Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR
de az Atya I senem származik senkitől. I Első Corintusban útlevélnek 115. Rezeben 28. v. I minek utanna mindenek az o birodalmába I vetetnek akor afiuis Annak alája ve I tetik akineki mindeneket birodalmába vetet I hogj az Isten mindenekben mindenlegyen I az utan veg lezen mikor kezéhez (adja) Christus I az országot az Istennek az Atyának". További tollpróbák ugyanitt. A kötéstábla belső hátlapján: „Frantz Barth Tischler. I Wer Gott vertrut hat wohl gebaut". Alatta más kéz: „Fol. 251. Dass die Arianer geglaubet haben von Christo". Jankovich Miklós gyűjteményéből (bejegyzés tollal az előzéklap versóján: „Biblioth. Hungar. Jankovichianae", alatta ceruzával: „Liber RRR"). Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Nagyraktár, jelz.: Dogm. 151 Johann Greil, vagy lengyelesen Jan Crell (1590-1633) Pfalzban született francia származású evangélikus lelkipásztor gyermekeként. Egyetemi tanulmányokat Altdorfban folytatott. Itt ismerkedett meg az antitrinitárius tanokkal, amelyeknek hamarosan híve lett, s 1612-ben elhagyta Németországot, és Rakówban, a szociniánusok egyre erősödő szellemi centrumában telepedett le. Kezdetben görög nyelvet tanított az itteni, csaknem egyetemi színvonalú iskolában, majd a gyülekezet lelkipásztora lett. 1621-től haláláig az iskola rektora volt. A Fausto Sozzini halála utáni nemzedék egyik legnagyobb teológusának tartják, aki egy sor jelentékeny művet írt, nagy visszhangot kiváltó, sok nyelvre lefordított traktátusban értekezett a vallási toleranciáról, terjedelmes munkában tett kísérletet az arisztotelészi és a szociniánus etika összekapcsolására. Rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolataival és levelezésével (Mersenne és Hugo Grotius is levelezőtársai közé tartozott) nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szocinianizmus jelen legyen a 17. századi Európa szellemi életében. Több más műve mellett ezt is használták az erdélyi unitáriusok is, sőt az 1630-as évek végén, a szombatosok és a nonadorantisták elleni pereket is felölelő nagy református offenzíva idején Johann Heinrich Bisterfeld cáfolatot is írt ellene, amely először Leidenben (RMK III 6210), majd 1659-ben Amsterdamban is megjelent. E cáfolat előszavából egyenesen arról értesülünk, hogy baráti beszélgetések során Crell munkáját egyes unitárius főnemesek megcáfolhatatlannak mondották. A német nyelvű változat szóban forgó példánya a bejegyezések tanúsága szerint később került el Magyarországra, illetve Erdélybe. A magyar nyelvű bejegyzőben, Kerekes Mártonban egy unitáriust sejthetünk. B. M. 274. Unitárius káté Catechesis, az az: keresztyéni vallásra való tanítás, mely az Erdélyben lévő Unitária Ekklésiáknak és Oskoláknak szükségekre mostan újjonnan ki-botsáttatott 1802 Kolozsvár jgfc «J* v^S mm£ p**** MPP y r • VvW 4^" /H» & A M ?~^ tr ^»Z* Pfitó ***** ** |kjr had** F*%#Í i** W«T5-K~ "~>tf -~*í~ 4->^r^y ^"° '>f ~,**yj •> *» farfr 4fyp m ^'^y 1 .. MW£ 4W' /•/>• «•cJwrJ. «/ « /ic> "" ; ^***'^ ' milS<m f*»'i m(*rl
