Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR

263 (címoldal) ló visszaszállítása szolgáltatta az alkalmat. Lackner maga is megtekinthette a közszemlére kitett koronát. Lackner azonban nem az ékköveket akarta ábrázolni, hanem a ki­rályi erényeket, tehát a királytükör műfaját emblematikus formába öntötte. A korona leírását meghatározással kez­di: „A korona a legelőkelőbb erények legelőkelőbb jutal­ma". A 38-39. lapon láthatjuk az ún. „Mátyás-korona" két rajzát, az egyik alatt a Thurzó-címer áll, a másikat két kar tartja, alatta a két koronaőrnek, Révay Péternek és Pálffy Istvánnak a neve olvasható. A könyv mégis egy szimbolikus koronát mutat be az olvasónak, amelyet ék­kövek helyett emblémák díszítenek. Az emblémák na­gyobbított alakban a szövegben ismét előfordulnak, az uralkodói erényeket, a helyes kormányzás erkölcsi alapel­veit jelképezik. Az emblémamagyarázatoknál Lackner el­sősorban Giovanni Pierio Valeriano Hierojylyphica című munkáját követte, de ókori klasszikus írókat és humanista szerzőket is használ. Többször idézi pl. Liviust, Valerius Maximust, Antonio Beccadellit (Panormita), Melanch­thont. Példányunkban a 32 metszetet egy korabeli kéz szépen kifestette. V. K. RMK III 1156; KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ: Lackner Kristóf és kora. Sopron 1972 264. Lackner Kristóf embléma-magyarázata és emblémaszótára Kolligátum: (1) Lackner, Christoph: Maiestatis Hungáriáé aquila ... hieroglyphica eius interpretatione ... descripta. Keresztúr, 1617, Farkas Imre; (2) Lackner, Christoph: Florilegus Aegyptiacus in agro Semproniensi ... conductus anno MDCXVII. Keresztúr, 1617, Farkas Imre Papír; pp. [4]+82[recte 81]+[1] + 1 tab. és foil. [44] + 1 tab.; 19. századi márványozott papírtáblás félpergamenkötés, zöld metszés (154 x 96 mm)

Next

/
Thumbnails
Contents