Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR
Másfelől pedig a díszítések kódexünket a középkori könyvművészet egyik világviszonylatban is kiemelkedő példányává avatják. O. I. Perles 1859, 571; Kohn 1877, 17-24., 1. sz.; KOHN, SAMUEL: Mardochai ben Hillel. Sein Leben und seine Schriften sowie die von ihm angeführten Autoritäten. In: Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums 26-27 (1877-1878); Cimélia 2000, 44-45; FINGERNAGEL, ANDREAS-HAIDINGER, ALOIS: Neue Zeugen des Niederösterreichischen Randleistenstils in hebräischen, deutschen und lateinischen Handschriften. In: Codices Manuscripti 39^0 (2002), 15-35. 238. Defter Kolligátum: (1) A Nógrádi szandzsák 987. (1579-1580) évi részletes összeírása, Magyarország; (2) A Genovai Köztársaságot érintő s a Portáról 1076. dzsemáziülewel 3. (1665. november 11.) és 1088. zilhiddzse utolsó harmada (1678. február 14-22.) között kimenő iratok másolata, Isztambul Papír; foil. [l]+54+[4]; 425 x 160 mm; fatáblás, fekete (restaurált) bőrkötésben Jankovich Miklós gyűjteményéből. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Fol. Turc. 3 (1) Cím a borítón: Deffer-i mufasszal-i liva-i Novigrad be-mirmiran-i Budun (defter-i mufassal-i livâ-i Novigrad be-mïrmirân-i Budún), azaz „A Budai mirmirán[ság]hoz [tartozó] Nógrádi szandzsák részletes összeírása". Az összeírás elkészítőinek, a biztosi feladatot ellátó Ahmed korábbi hatvani szandzsákbégnek és az írnold munkát végző Ahmed udvari írnoknak a neve a fol. lr-n szerepel. A fol. 2r-n III. Murád szultán (1574-1595) tugrája látható. A defter tartalma (foil. 2v^42v, 44r-v): 228 város, falu és puszta; a ténylegesen hódolt lakott településeknél a férfi népesség felsorolásával és a várható adók megjelölésével; a még nem teljesen uralt helységeknél és pusztáknál csak az utóbbi feltüntetésével. A fol. 43r-v üres, részben más papírral pótolt. Orszó hiányában a folyamatosság csak az isztambuli verzió segítségével dönthető el. (Az összeírás párhuzamos, ma Isztambulban lévő és néhány településsel többet tartalmazó példányának jelzete: Basbakanlik Osmanli Arsivi, Tapu defteri 581.) Bayerle Gusztáv szerint az OSzKban lévő kötet a felmérésnek a tartományi központban őrzött változata. Ha ez a megállapítás igaz, a deftert később feltétlenül Isztambulba vitték, különben nem köthettek volna hozzá közel 100 évvel később, illetve nem írhattak volna bele ekkor kisebb megszakításokkal Magyarországgal kapcsolatban nem lévő anyagot. (E kérdést csak alaposabb papír- és kötésvizsgálat dönthetné el.) 238 (foil. 2v-3r) (2) A külföldi országokkal folytatott levelezést tartalmazó deftertípus (düvel-i edzsnebije defteri [düvel-i ecnebiye defteri]) Genovára vonatkozó egyik kötetének töredéke. Az írás az üres foil. 45r-46r után kezdődik. A foil. 46v-47v-n az Oszmán Birodalom és a Genovai Köztársaság által 1076. dzsemáziülewel 3-án, azaz 1665. november 11-én kötött egyezmény (ahdnáme) hiányos török szövege található, amely a 22. cikkelynél mondat közben megszakad. Ezt 61 rövidebb bejegyzés követi (foil. 48r-54v) 1077 sábán középső harmada (1667. február 6-15.) és 1088 zilhiddzse utolsó harmada (1678. február 14-22.) közöttről, valamennyi a két állam kapcsolataival foglalkozik, többnyire a genovai követ vagy konzul beterjesztéseire adott válaszok és a török tisztségviselőnek címzett parancsok formájában. Az isztambuli Basbakanlik Osmanli Arsivi katalógusában szereplő legkorábbi hasonló tematikus genovai defter 1712-ből való (Basbakanlik Osmanli Arsivi rehberi. [T. C. Basbakanlik Devlet Arçivleri Müdürlügü. Osmanli Arsivi Daire Baskanhgi, 42.] ístanbul, 2000 2 , 37). D. G. (1) Goldziher 1880, 230, XXXVII. sz.; VELICS ANTAL-KAMMERER ERNŐ: Magyarországi török kincstári defterek, I. 1543-1635. Budapest 1886, 266-322 (kiadás hibákkal); BAYERLE, GUSTAV:
