Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR

nak. Pátyi Csorna Istvánról semmit sem tudunk - nevéből talán arra következtethetünk, hogy a hódoltsági Pátyon született. Am semmi sem utal arra, hogy magát a kódexet is Pátyon másolták volna. Az énekeskönyv a 16. századi históriás énekköltészet jelentős forrása, noha a benne található művek java része már évtizedekkel korábban megjelent nyomtatásban. De két olyan verset is olvashatunk benne, amelyek csakis ebből a kéziratból ismeretesek: a Gesta Romanorum egyik történetét feldolgozó Rusztán császár históriáját és „István deák" könyörgését, mely a Balassi-strófa kibővített változatában íródott. Az antológia protestáns összeállítója vegyesen válogatott a református nyomdákból kikerült világi történetekből és vallásos művekből. Dobai András, Szkhárosi Horvát András és Szegedi Kis István versei a felekezeti karaktert erősítik, és mintegy felelevenítik a reformáció kezdetének időszakát. A Csorna-kódex egykor katolikus kézen is megfordult - alighanem ekkor törölték ki Szkhárosi énekéből a „pápa hatalma" és a „váradi papok" ellen zúgolódó strófákat. Bőven merít a gyűjtemény a 16. századi bibliai históriákból is: Dézsi András Mózes és Józsiié hadáról való históriája, valamint a Manassésről és Nabukodonozorról szóló ének tipikus protestáns példázatok. A Szent lános mártíromságát elbeszélő ének szerzője, Erdélyi Máté a királyi Magyarországon üldözött unitárius vallás vértanúja lett - erről azonban az antológia református összeállítója aligha tudott, hiszen ezt a verset 1570 körül kinyomtatták a kálvinista Debrecenben. A Csorna-kódex igazi irodalmi értékét a világi históriák adják. A kézirat sajátos Trója-regényt alkot Paris és Görög Ilona szerelmi históriájából és Hunyadi Ferenc Trója megszállásáról írott versezeteiből, melyekhez laza szálakkal kötődik a Róma város eredetét elbeszélő Rusztán császár históriája. A kötetet a magyar történeti énekek egyik legszebbike, a Szilágyiról és Hajmásiról szóló költemény zárja. A Csorna-kódex története jól példázza Jankovich Miklós dalgyűjtő és értékmentő tevékenységét. Jankovich természetesen minden érdeklődési körébe tartozó forrást igyekezett birtokba venni, de ugyanilyen elszántsággal gyarapította másolati könyveinek anyagát is. A Csorna-kódexet nem sikerült megszereznie, de elkészíttette a másolatát (OSzK Kézirattár, Quart. Hung. 237), amelybe több más régi magyar széphistóriát is beleíratott, s így egy a maga korában új értéket képviselő versgyűjteményt hozott létre. Á. P. CSAPODI CSABA: A „Magyar codcxek" elnevezésű gyűjtemény (K31-K114). (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai, 5.) Budapest 1973, 63-65; Küllős 1985, 171; Répertoire de la poésie hongroise ancienne. Manuel de correction d'erreurs dans la base de données. Szerk. HORVÁTH, IVÁN. Paris 1992; Stoll 2002, 59. sz. 228. Karádi Pál Apokalipszis-kommentárja Apocalypsis Beatj Joannis Apostoli et Evangélistáé, az János Apostolnak és Evangélistának Mennyej titkoknak latasarol való Könyvének magiarazattia, Székes Fejérvari Karadi Páltól 1580' eztendőben, Az egy igaz Isten(n)ek esmeretiben, életinek 57. eztendejeben 1645-1647 Papolczi György másolata Papír; foil. [1] + 328 + [3 vacua]; 310 x 205 mm; kartonra (?) kasírozott pergamenkötés, kopott, sötét metszés, kék és csontszínű oromszegő