Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR

225 (fol. Ír) helytelen nézeteket fogalmazott meg a könyv provenienciájáról és múltjáról, de leginkább azzal vitte félre a kutatást, hogy a Jordánszky-kódex bibliafordítását Bátori László budaszentlőrinci szerzetes elveszett Bibliájával azonosította. A Bibliotheca Corvinába is bekerült Bátori Lászlóféle bibliakommentár és a Jordánszky-kódex kapcsolatát semmiféle érv nem támasztja alá, Jankovich nézetei azonban - főként Toldy Ferenc írásai nyomán - makacsul beivódtak a tudományos köztudatba. Jankovich Miklós akadémiai körökben is páratlan tekintélynek örvendett - jól példázza ezt Horvát Istvánnak a Jordánszky-kódexről írt ismertetése (Tudományos Gyűjtemény 19 [1836], III, 113-117), melyhez csatolták a Jankovich-töredék rézmetszetű ( ! ) hasonmását, s mindezt Jankovich Miklósnak, „számtalan hazai és külföldi régiség megmentőjének" dedikálták. Á. P. A Jordánszky-codex bibliafordítása. Kiad. TOLDY FERENC-VOLF GYÖRGY. (Régi Magyar Nyelvemlékek, 5.) Budapest 1888; A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás aló. század elejéről (1516-1519), I-IV. Budapest 1984; Kódexek 1985, 193. sz.; MADAS EDIT: A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a 16. század elejéről (1516-1519). [Recenzió] In: WC90 (1986), 181-183; ROZSONDAI MARIANNE: Magyarországi gótikus és reneszánsz bőrkötések. (Vázlat, a feladatok kijelölése.) In: AH 17 (1989), 64; Pannónia Regia 1994, IX-15/a. sz. (Ács PÁL-ROZSONDAI MARIANNE) A töredék a Genezis első négy fejezetét tartalmazza. Nem a kódex legeleje ez, miként Jankovich hitte, hiszen megelőzték különböző előszavakat tartalmazó kéziratlapok. Másolása 1519-re tehető, ugyanis a kézirat ószövetségi részeit ebben az évben írták le, miként ezt a Bírák könyve után olvasható bejegyzés tanúsítja. A Jordánszky-kódex többi hiányzó része a győri Csemez József tulajdonában volt, 1880 után Simor János bíboros tőle vásárolta meg a 22 levélnyi töredéket. Ekkor a Jordánszky-kódexet és a Csemez-töredéket egyesítették és újrakötötték, de a Jankovich-töredék továbbra is a Nemzeti Múzeumban maradt, csupán a kódex 1984-ben készült facsimile kiadása egészült ki az egykor Jankovich birtokában volt levelekkel. Jankovich Miklóstól való a Jordánszky-kódex egyik legkorábbi tudományos ismertetése is (Biblia' tudniillik a' szentírás különb és eredeti magyar fordításainak öt példái. In: Egyházi Folyóírás 1834/4, 89-93). Ez a rövid tanulmány lényegében a gyűjtő birtokába jutott levelek vizsgálatán és egy ismeretlen személy tudósításán alapszik, akitől a töredék „reménytelen úton Nagyszombat városát illető régiebb magyar nyelven írt levelekkel" együtt jutott el hozzá. Jankovich Miklós tehát úgy írta meg ismertetését, hogy magát a kódexet egyáltalán nem is látta - érthető, hogy cikkének állításai szinte kivétel nélkül hibásnak bizonyultak. Jankovich nem tudott a kódexben olvasható dátumokról, rosszul számította ki a kézirat terjedelmét, 226. Horvát-kódex Prédikációk és regulák 1522 Margitsziget Papír, barna és vörös tinta; foil. 148; 210 x 142 mm, írástükör: 135/163 x 85/105 mm, általában 23 sor; bastarda írás; budai reneszánsz bőrkötés akantuszos-palmettás díszítéssel, aranyozás nyomaival; a metszés eredetileg aranyozott lehetett, a könyv széleit a múlt század közepén körbevágták 1803 előtt került Jankovich Miklós tulajdonába, s első gyűjteményével jutott a Nemzeti Múzeumba (az első és az utolsó lapon rombusz alakú gyűjtőpecsét). A kódex Horvát Istvánról, a Nemzeti Múzeum őréről kapta elnevezését Toldy Ferenc jóvoltából. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, MNy 7 A prédikációkat és egy szerzetesi rendtartást tartalmazó kézirat a magyar nyelvű domonkos kódexirodalom egyik jelentős darabja, teljes egészében Ráskay Lea margitszigeti apáca kézírása. A másolás idejét maga a seriptor rögzítette a könyv 120. levelének versóján: „Végeztetett ez könv hétfőn, Szent Simon és Szent Jude estin, úr születeti után ezerötszáz huszonkét esztendőben". Az Isten fiának testfelvételéről és a Mária haláláról szóló skolasztikus prédikációk forrása Temesvári Pelbárt Stellariumz, n regu-