Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR

204 (háttábla) A kötetet 1575-ben Zsámboki János, a jeles költő és történész Mossóczy Zakariásnak, a könyvgyűjtő jogtudósnak ajándékozta (3v). A Mossóczy halála után, 1587. augusztus l-jén felvett hagyatéki leltár a könyvek között több Bibliát is felsorol, az egyiket külön kiemeli: „Biblia sacra Zachariae Mossoci, 1." (IvÁNYI BÉLA: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Budapest 1926, 106., 43. sz.). 1616-ban Kedléri János és barátai tulajdonában volt (4r). Jankovich Miklós Viczay Mihályról vásárolta 8 római aranypénzért (Ír). Mátray Gábor bejegyzése szerint (ldragasztott előzék) a Széchényi Könyvtár 1853-ban vette meg Jankovich Miklós második gyűjteményéből. A prológusokat is tartalmazó kisalakú Bibliát apró figurális iniciálék és egyszerű kék és vörös kezdőbetűk díszítik ellenkező színű tollrajzdíszítéssel. A könyv elejére négy, pergamenre festett tollrajz van bekötve (a Madonna, Szent Jeromos, Szent Katalin és egy ismeretien püspökszent ábrázolásával). Ezeket Hoffmann Edith a 15. század elejéről való, észak-itáliai művekként határozta meg, kvalitásaikról azonban lekicsinylően nyilatkozott. Mai szemmel nézve úgy tűnik, hogy e képek egyszer talán nagyobb figyelemre is méltók lehetnek. M. Ed. Hoffmann 1928, 4; Bartoniek 1940, 100. sz. Ószövetségi Szentírás Veteris Testamenti libri aliquot cum prologis S. Hieronymi et aliorum et argumentis 1400 körül Verona környéke Fehér, erős pergamen, tinta, tempera, arany; foil. 146; 395 x 260 mm, kéthasábos írástükör: 280 x 65/75 + 18/22+65/ 70 mm, 62/65 sor, vakvonalazás; godiica textualis (rotunda) írás; 19. századi, fatáblára vont barna bőrkötés Jankovich Miklós könyvtárából (foil, lr-n és 146v-n rombusz alakú gyűjtőpecsét). Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Cod. Lat. 103 A kötet Tóbiástól egészen az ószövetségi kánon végéig, a Makkabeusokig tartalmazza a szent iratokat. Nagyon valószínű, hogy volt egy első kötete Ezdrással bezárólag (fol. 20v, amely a quinio utolsó oldala, bal alsó sarkában rubrummal arab 89 látszik: talán egy eredetileg egykötetesre tervezett könyvet osztottak két részre). Eszter könyve megszakad (8,15), Jób kimarad, és a 17. zsoltár 40. versével folytatódik: ez azonban már a második másoló munkája. A középkori szokásnak megfelelően itt is megtalálhatóak a különböző hosszabb-rövidebb bevezetők, magyarázatok. Díszítése alapján 1400 körüli, Verona környéki munka. Csak három kép található benne: férfi félalakja könyvvel a kezében egy S iniciáléban és Tóbiás az angyallal egy T iniciáléban (mindkettő: fol. Ír); valamint férfi félalakja könyvvel a kézben egy P iniciáléban, a betű környéke gazdag aranyozással (fol. 27r). A vörös, kék és lila, valamint megbarnult iniciálékat vörös tollrajzzal díszítették. Elkészült részei alapján igényes Biblia lett volna, így azonban csonkán, félkész állapotban a kódexkészítés munkafolyamatait lehet rajta tanulmányozni (pl. azt, hogy a másolás és az illuminálás füzetenként történt). Az első quinióból csak az első oldal díszítését fejezték be (fol. Ír), a füzet többi oldalán a szövegben kihagyták a rubrum helyét. S. G. Hoffmann 1928, 3; Bartoniek 1940, 103. sz.