Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

ré volt egykor, azonban sokkal valószínűbb, hogy a tárgy későbbi eredetű. P. E. Cavalieri d'Orienté. Coperte de cavallo e da sella dal XVII al XX secolo. / Horsemen from the Orient. (Kiáll, kat., Milano, Palazzo della Ragione) Szerk. SABAHI, TAHER. Roma 1991, 86., 1. sz.; PÁSZTOR EMESE: A Jancsika - egy 17. századi török lótakaró típus. In: Ars Decorativa 13 (1993), 101., 1. kép. 193. Dísz-lótakaró 17. század második fele Oszmán Birodalom Selyembársony, skófiumhímzés, selyem bélés; m.: Ill cm, sz.: 142 cm; eredeti állapotában Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Arm., 171. sz.: „Pretiosum tegumentum ephipii ex bysso carmasini coloris bene conservato, atque acu phyrygia e filis tam pure aureis quam pure argenteis egregie exornatum cum dependentiis sericeis recentioribus; subductum est per totum sericea materia, atlas dicta, flava. Pretiosum hoc frustum, ex auctione publica post mortem Comitis Theodori Batthyány Posonii habita a 480 fl(ore)nis Mon. Conv(e»)t( iona)\is procuratum est." A MNM-ból 1877-ben került át az IM-ba 180. jegyzékszám alatt, ahol 1881-1883 között 2837 számon leltározták be. (Béléséhez zsinórral fűzött cédula egyik oldalán fekete tintával „II C / 257", a másik oldalán vörös tintával „2837" és ceruzával „79" számokkal.) Budapest, Iparművészeti Múzeum, Textilosztály, ltsz.: 13.651 Trapéz alakú dísztakaró, egykorú kifejezéssel nyeregborító csótár. Vörös selyembársonyból szabott, felülete 192 használattal bagazia, törökül bogaszi). A bársonyborítás lépcsős rombuszokból álló mintája a takaró szabásvonalát követi, azaz formára szövött. Alsó szélét vörös-fehér-ezüstfonalas paszomántszalag és sodrott rojt szegi. A rendszerint három darabból álló török lótakaró-típus (jandzsik) a lópáncélok reprezentatív, ünnepi alkalmakkor használt változata volt. A magyar forrásokban a 17. század közepétől Jancsik, Jancsika változatban említik, leggyakrabban a díszmeneteken felvonultatott vezetéklovak öltözeteként. A hagyomány szerint a lótakaró Bethlen Gábo-