Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

159 a 19. századig különlegességnek számítanak a mesterjegyek. Ismeretes azonban egy jól körvonalazható emlékcsoport, melyen ugyanilyen vagy hasonló típusú jegyek láthatók. Ide sorolhatók többek között a csengeri, a küküllővári és az alsóesztergályi (Dőlné Strháre, Szlovákia) sírleletekben fellelt ékszerek. Ezek nagy része boglár, Alsóesztergályon azonban egy függő is előkerült. A boglárokon - mivel igen vékony aranylemezből készültek - nem beütött, hanem kis fémlapra ütött, forrasztott jegyeket találunk (BUNTA MAGDOLNA: A küküllővári lelet. In: AH 5 [1977], 223-239; DRENKO, ZOLTÁN-HOLŐÍK, STEFAN: Archeologicky vyskum v Dolnych Strhár. In: Zbornik Slovenského národného múzea 82 - História 28 [1988], 155-164). A kisméretű kereszt aló. század közepének kiemelkedő művei közé tartozik. Felépítésében, a használt zománcszínek és drágakövek tekintetében legközelebbi párhuzama az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár ún. Böjthe-keresztje, illetve az egykor a Gutman-gyűjteményben lévő kereszt (CsÉFALVAY PÁL: Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár. Budapest 1984, 17., 31. kép; LESLEY, PARKER: Renaissance Jewels and leweled Objects from the Melvin Gutman Collection. Baltimore 1968, 6. sz.). A kereszt bonyolult összeépítése más ékszereken is feltűnik (CHADOUR, ANNA BEATRIZ-JOPPIEN, RÜDIGER: Schmuck. Köln 1985,

1, 211-214). A kereszt készítési helyeként a délnémet ötvösséget, valószínűleg a müncheni Wittelsbach-udvar környezetét jelölhetjük meg. Hasonló kompozíciójú, stílusú ékszerek nag)' számban találhatók V. Albert herceg felesége, Habsburg Anna Hans Mielich által készített képes ékszer-inventáriumában (München, Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Mon. icon. 429). Jankovich leltárkönyve szerint a kereszt és a hozzá tartozó, eredetileg sokkal hosszabb lánc Bakócz Tamás érsek esztergomi kápolnája restaurálásakor „került elő". A stiláris párhuzamok, a kereszt kicsi mérete alapján ezt a feltételezést elvethetjük. A tárgy recepciójának érdekessége, hogy bár a 19. század második felében az egyik legtöbbször publikált emléke volt a Jankovich-gyáíjteménynek, datálásával kapcsolatban a 20. század végéig nem merültek fel kételyek a magyar szakirodalomban. K. Er. MATHES, JOHANNES N.: Veteris Arcis Strigoniensis descriptio. Strigoniensii 1827, 55., XIII. tábla; Pulszky-Radisics 1885, I, 145; FRAKNÓI VILMOS: Erdődy Bakócz Tamás prímás műtárgyai. In: AÉÍJ. F. 9 (1889), 112-120; FRAKNÓI VILMOS: Erdődy Bakócz Tamás. Budapest 1889, 203-205; FIAMPEL JÓZSEF: Zománcos kereszt Bakócz Tamás sírjából. In: AÉÍJ. F. 16 (1896), 140-142; Alcsuti 1940, 22., 8. kép; Héjjné 1976, 25, 47., 21. kép; H. Kolba 1985, 105; Kiss ERIKA: Aranykereszt és egy reneszánsz lánc töredéke a Magyar Nemzeti Múzeum Ötvösgyújteményében. In: FH 19 (1994-1995), 153-163; Történelem-kép 2000, VII-8. sz. (Kiss ERIKA) 160. Kereszt 1600-1610 körül Arany, kék, fehér, lila zománc, gyémánt, gyöngy; m.: 7,8 cm, sz.: 2,1 cm lankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Orn., 146. sz.: „Crux aurea et adamantina, ex triangulata superiori corolla dependens, habente in medio protuberantem adamantem tribus micantibus unionibus circumdatam; cui subligata crux ex adamantibus numero undecim iuxta se positis, egregie micantibus, constructa, très dependentes in extremitatibus suis uniones habet. Crux haec in medio vacua in areas pro recondendis reliquiis aptas discernitur; pars eius posterior effigie Salvatoris encausto tincta, latus vero diversis encausti figuris ornatum. - Crux haec miri splendoris et operis seculi 16

n in crypta ecclasiae arcis Trencsiniensis détecta, et a Nitriensibus Judaeis comparata pro aureis octodecim venui exposita fuit. Pondérât aureos quatuor. (4)" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: Orn. Jank. 146 A három részből álló keresztes függő felső részére háromszögbe rendezett gallyakon, kagylókon nyugvó három gyöngyöt és rajta egy gyémántot helyeztek el, a középső elem táblás gyémánt, az alsó pedig egy hátoldalán a kereszten függő Krisztus zománcképével díszített, nyitható, rekeszes kereszt, melyet tíz táblás gyémánt díszít, a kereszten három libegő gyönggyel, A kereszt felső részének