Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - II. KINCSTÁR
A Jankovich-gyűjtemény leltárkönyve nem említi a 18. századi feliratot, csak a 17. századi possessort nevezi meg. Több, hasonló díszítményű, ún. talpas pohár ismert a debreceni ötvösök emlékei között. Takács Béla szerint e típus a debreceni ötvösök leggyakoribb feladata közé tartozott. Liturgikus edényként és gazdag polgárok vagyontárgyaként egyaránt előfordult (TAKÁCS BÉLA: Ötvösművek a debreceni Református Kollégium Múzeumában. [Évezredek, évszázadok kincsei, 4.] Budapest 1988, 14-15). A pohárt díszítő „verejtékes" motívumokról már a 16. század végén készült inventáriumokban is olvashatunk. A késő középkori eredetű motívum a debreceni ötvösök művein gyakran szerepelt együtt a gyémántozással és a szájperem körül látható lambrequin-díszítményekkel (vö. B. BOBROVSZKY IDA: A XVII. századi mezővárosok iparművészete. Budapest 1980, 96-97). (A pohár típusához vö. a 112. számú tárgynál leírtakat.) K. Er. Közöletlen 109. Dísztálka 17. század második fele Augsburg, HB monogramos ötvös Ezüst, trébelt, poncolt; ovális, 18 x 16 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. App., 189. sz.: „Patella minor argentea ovális, septem pollicum longa, miro artificio eleganter eductis in altum personarum e calice Horum lumbotenus erectarum imaginibus, et avium speciebus exornata, cuius medium serto circumdatum diversas riorum et fructum species repraesentat. - Opus seculi 16 ü ineuntis optime conservatum, post fata Kev(eren)d(is)simi Cseresznyés, Canonici Albensis in Transylvania, a Samuele Nemes Litterati auctione publica emtum, qui id e veteribus cimeliis ecclesiae Albensis eius solicitudine recuperatis fuisse retulit. - Pondérât semiuncias quinque, et très décimas sextas. (5 3/16)" A MNM-ból 1936-ban került át az IM-ba. Budapest, Iparművészeti Múzeum, OtA'ösosztály, ltsz.: 18.949 Fodros szélű peremén és kannelúrás sávval övezett öblében egyaránt poncolt alapú trébelt díszítés látható. A peremen gazdag, leveles-virágos indák madarakkal és gyermekek félalakjaival, közepén gyümölcsökből és virágokból álló csokor. Peremén fent, középen jelzett. B. É. Hasonló jegyek: Seling 1980, III, 126. sz. (városjegy), 1736. sz. (Hans Jakob II. Bachmann [mester 1676 körültői, 11709] mesterjegye) Rómer 1873, 59., V. terem, 12. szekrény, 1. sor. 110. Tál 17. század második fele Augsburg, HS monogramos ötvös Ezüst, poncolt, trébelt; ovális, 20,5 x 17,5 cm Feltehetőleg Jankovich Miklós gyűjteményeiből származik, bár a latin nyelvű leltárakban eddig nem sikerült azonosítani. A tál 1936-ban került a MNM-ból az IM-ba, leltári szám nélkül, azzal a megjegyzéssel, hog)' valószínűleg a Jankovich-gyűjteményből való. Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvösosztály, ltsz.: 18.947 110 Peremén poncolt alapon magasan trébelt gyümölcskötegek és levelek. Öblében tűznél kuporgó, alvó gyermek, mellette fujtató. Peremén fent, középen elmosódott városjeggyel és monogramos mesterjeggyel jelzett. Rómer Flóris ezt az „ágostai művet" - beszerzése szerint - Brassóból valóként említi. P. I. Hasonló jegy: Seling 1980, III, 1529. sz. (Hieronymus I. Schuch [mester 1644 körültői, 11683] mesterjegye) Rómer 1873, 59., V. terem, 12. szekrény, 1. sor.
