Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - II. KINCSTÁR
104 tallerum maior gallicus Georgium équités habens cum inscriptione: EN HONEURS DU SOUVERAIN DU TRES NOBLE ORDRE DE LA IARTIERE. - In fundo vero tallerus maior Georgii Guilielmi ducis Silesie, Lignicii, et Volaviae cum inscriptione adversa: PIASTI ET MARTIIAE POLON: ULTIMUS NEPOS PRINCEPS XV. VLXIT: ANNOS NAT: SED TAMEN MAIORENNIS POST NONIMESTRE REGIMEN DIE XXI. NOV. ANNO MD CL XXV. SIBI REGIAE FAMILIAL QUEMQUE SECULORUM GENIO FATALEM FIGIT TERMINUM AMBIGENTE SILESIA. NUM PIASTI NATALIB. PL. GRATIA GEORGII GUILELMI FATO PL. LACHRJMARUM DEBEAT. - In cacumine maiori nodo argenteo provisum; nullum sive veteris possessoris sive artificis, sive loci, ubi confectum est, indicium in vase hoc reperitur. Pondérât semiuncias septuaginta quatuor et unam octava. (74 1/8)" A MNM-ból 1936-ban került át az IM-ba. Budapest, Iparművészeti Múzeum, OtA'ösosztály, ltsz.: 19.035 Kerek talpon kifelé szélesedő hengeralak. Sima talp- és szájpereme kivételével egész felületét két levéldíszes öv közt vésett, gyümölcsös-leveles indák közeibe illesztett ezüstérmék borítják. A talpon tizenkét kisebb, a paláston körben négy sorban összesen harminckét nagyobb érme. Domború, leemelhető fedele hasonló díszítés közt ugyancsak kétsornyi éremmel kirakott: a tíz nagyobb és négy kisebb érmet körülvevő díszítmény nem teljesen azonos, utóbbiak egy-egy vésett címerrel váltakoznak. A pohár talpába és a fedél közepébe egy-egy nagyméretű érmet foglaltak. Utóbbi egy részét eltakarja a nagyméretű, gerezdéit fogógomb. Talpperemén IB monogramos mesterjeggyel jelzett. P. I. RóiMER, FLORIAN: Catalogue des objets hongrois de l'histoire du travail. Paris 1867, XIV., 40. sz.; Rosenberg 3121. 105. Hegyikristály kancsó 17. század vége Hegyikristály, aranyozott ezüst, fekete zománc, gyémánt, almandin, azonosítatlan zöld és kék kövek; m.: 20,2 cm, szájátm.: 6,9 cm, talpátm.: 7,2 cm Korábban Marczibányi István tulajdonában. lankovich Miklós első gyűj te menyé bői. Inv. Poc., 181. sz.: „Cantharus ex crystallo montana elaboratus, varus florum et ductuum figuris distinctus, inter quas occurrentes profúnditates partim smaragdo, partim lapide turkesio insertis ornatae sunt. Tarn manubrium quam ornamenta operculi et infima pars basis auro puro obdueta sunt; supremam partem operculi occupât Neptunus in Delphino e margaritis et auro confectus equitans, atque aureae basi, viridi encausto decoratae superpositus; circa cireum posita sunt ornamenta aurea adamantibus, rubinis et diversi coloris encausto fülgentia, qualia ornamenta etiam circumferentiam inferiorem auream huius operculi ambiunt; orificium vero lapides smaragdii duodeeim, uno carato maiores, ambiunt,
